Pankucsi Zoltán hangsúlyozta: az előterjesztésben új adók nincsenek, a javaslatok az adórendszer „élhetőségét” és jobb működtetését szolgálják. A javasolt intézkedések azt mutatják, hogy lezárult az igazán nagy léptékű, radikális változtatások kora a magyar adórendszerben. Az adószakértő egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy volt mit stabilizálni és kiszámíthatóvá tenni a rendszerben, ebben a kormányzati ciklusban 16 új adót vezettek be és hatot szüntettek meg. Kedvezőnek tartja, hogy az adórendszer elmúlt időszakait jellemző „nagy, erős rángatásokat” idén év végére „sikerült megúsznia a szakmának”.
Pankucsi Zoltán szerint ugyanakkor a hitelintézeti hozzájárulás nem új adófajta. Elmondta, hogy 2014. január elsejétől megváltoznak a bankok tőkekövetelményére vonatkozó uniós szabályok, amelynek értelmében át kell sorolni a bankok tőkéjében, illetve tartalékaiban lévő eszközöket egy új definíció szerint.
Az új szabály szerint az általános kockázati céltartalék már nem tartozik a legerősebb tőkeelemek közé. Ezért felajánlották a bankoknak, hogy tőkehelyzetük megerősítése érdekében ezt a speciális tartalékelemet a normál adó megfizetése mellett átvezethessék a legerősebb tőkeelembe, az eredménytartalékba. Tehát ez nem a bankokra kivetett új adó, hanem a saját döntésüktől függő eleme a rendszernek.
Az NGM helyettes államtitkára azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy 2015-től kivezetik-e a bankadót, arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon fegyelmezett költségvetési gazdálkodást valósított meg a kormány az elmúlt három évben, amit a jövőben is folytatnak. Ennek megfelelően a bankadó kivezetése nincs napirenden, ilyen irányú döntés nem született, az majd a költségvetés teherbíró képességének függvénye lesz – tette hozzá. Az adószakértő ugyancsak kiemelte, az adórendszer könnyítéseinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a költségvetésre, illetve hogy mely szektorok képesek nagyobb mértékben hozzájárulni az állami bevételekhez.
Pankucsi Zoltán a családi kedvezményről szólva hangsúlyozta: az adójavaslatok legmarkánsabb eleme ennek kiterjesztése. Az intézkedés fedezete – nagyjából 53-55 milliárd forint – természetes módon megvan a 2014-es költségvetés tervezetében, mivel a 2 százalékos GDP-növekedés megteremti ezt.
A családi adókedvezménynek a járulékokra vonatkozó kiterjesztésével kapcsolatban az adószakértő is egyetértett azzal, hogy az javítja az alacsony jövedelmű családok helyzetét. Ismertetése szerint az érvényesített adókedvezmény 184 milliárd forint volt 2012-ben, a rendszerben nagyjából 110 milliárd forint maradt kihasználatlanul. A kedvezménnyel egy havi 300 ezer forintos együttes jövedelemmel rendelkező háromgyerekes család jövedelme havi nettó ötvenezer forinttal nő. Jelentős réteg ki tudja meríteni „a rendkívül elegáns” mértékű kedvezményt – tette hozzá. (Csütörtökön készült el a családiadókedvezmény-kalkulátor, mellyel könnyen kiszámítható, mennyivel több pénz marad a családi kasszában.)
Közben elkészült egy kalkulátor is, mellyel könnyen kiszámítható a családi adókedvezmény mértéke annak 2014. januári kiszélesítése után.
Nemcsak társadalomfilozófiai különbség van a szocialista-liberális kormányok és a mostani kabinet között, „hanem egyszerűen gazdasági kérdés is, hogy kiket milyen módon, milyen irányból támogatunk” – ezt már Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár mondta korábban, amikor a családi adókedvezményről beszélt. Rogán Antal is azt emelte ki, hogy 2014 a kis keresetű családok adócsökkentésének éve lesz.
