Az államháztartás EU-s szabvány szerint számolt névértéken számításba vett konszolidált – úgynevezett maastrichti – adóssága 23 249 milliárd forint volt június végén, a GDP 81,1 százalékára csökkent a március végi 82,3 százalékos szintről. Az árfolyamváltozás hatása 314 milliárd forinttal csökkentette, a nettó hitelfelvétel 216 milliárd forinttal növelte a bruttó adósságot. Az euró 3 százalékkal (9,14 forinttal), a dollár 4,7 százalékkal (11,18 forinttal) gyengült a forinttal szemben a második negyedévben.
A nettó adósság azonban 306 milliárd forinttal – GDP-arányosan 0,4 százalékponttal –, 17 666 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben, és a bruttó hazai termék 61,6 százalékán állt június végén.
Az MNB adatai szerint 2013 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye (hiánya) 772 milliárd forint volt.
A kötelezettségek közül jelentősen növekedett a központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben kiemelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvállalás, emellett nagymértékű állampapír-kibocsátás is történt.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus derekán közzétett adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százaléka volt, elérte a 23 250 milliárd forintot.
A GDP-arányos államadósság csökkenése tendencia, amely az IMF-hitel törlesztése miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat – mondta a szeptemberi eleji adatok kapcsán Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak szeptember 2-án. A TakarékBank és a K&H Alapkezelő szakértői is hasonlóképpen vélekedtek.
