Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója és Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a sertéshús áfacsökkentésének hatásairól beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Wagenhoffer elmondta: a termelők és a feldolgozók nagyon régen várnak erre a döntésre, s ők mindenképpen jól járnak majd az áfacsökkentéssel. A sertéságazatban ma nagyon kiélezett versenyhelyzet van, s ezt követően jobban helyt tudnak majd állni, magyarázta. A tenyésztőket képviselő szervezet azt várja az áfacsökkentéstől, hogy nagyobb lesz a sertéstartási kedv. Az elmúlt időszakban ugyanis nagyon sok embernek elment a kedve a sertéstartástól, sokan abbahagyták. S ha valaki egyszer felhagy a sertéstartással, nem fogja újrakezdeni, mondta Wagenhoffer.
Hozzátette: a környező országokban a sertést és általában a mezőgazdasági alapanyagokat, az élelmiszert 5-8 százalékos áfa terheli, a magyarországi 27 százalékos áfa óriási versenyhátrányt okozott a feldolgozóknak és a hizlalóknak is. Az öt százalékos áfával a feldolgozóknak is jelentősen több pénzük marad a működéshez, aminek egy részét remélhetőleg arra fogják fordítani, hogy Magyarországról vegyenek alapanyagot. Ezzel növekedni fog a kereslet a magyar sertés iránt, és növekedni fog az önellátásunk sertésből.
Kapuvári József hangsúlyozta: az intézkedés remélhetőleg megoldja a legfontosabb problémát, a piac fehérítését: ha fel nem is lehet számolni a feketegazdaságot, az áfa csökkentése legalább zsugorítani fogja. Eddig ugyanis, ha valaki áfa nélküli alapanyagból dolgozott, az 27 százalékkal alacsonyabb költséggel indította a termelést, aki pedig tisztességesen termelt, nem volt képes ledolgozni ezt a hátrányt.
A Húsipari Dolgozók Szakszervezete a húsfogyasztás emelkedését is reméli a döntéstől. Kapuvári József emlékeztetett: Magyarországon 1987-ben 81 kilogramm volt az egy főre eső húsfogyasztás, ezen belül a sertéshús volt a legnagyobb arányú. Ha emelkedne a fogyasztás, az munkahelyeket teremtene a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban is.
Ahogy Orbán Viktor november 8-ai rádióinterjújában is kiemelte, az áfacsökkentés célja elsősorban a munkahelyek védelme. Ezzel kapcsolatban Wagenhoffer elmondta: nem a sertéshús árának a csökkentése a cél, az árak tekintetében nincs túl nagy különbség Magyarország és a környező országok között. Ebben az ágazatban sokkal több van munkahelyek, exportpotenciál tekintetében. Korábban az állattenyésztés legerősebb ágazata a sertéstenyésztés volt, mára a baromfi megelőzte, pedig a magyar ember több száz éve sertéshús fogyasztó.
A 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenő áfakulcs az élő- és félsertésre vonatkozóan a kormánypárt szerint jelentősen növeli a hazai feldolgozók versenyképességét és segíti a magyar sertéshús sikeres exportját, valamint hazai keresletét is.
A magyar sertésstratégia megvalósításával 2020-ig a kétszeresére nőhet a jelenleg alig 3 milliós állatállomány, valamint közel 20 ezer új munkahely jöhet létre. Az ágazat fejlődni akarását jelzi, hogy a legutóbbi, állattartó telep korszerűsítése pályázaton mintegy 25 milliárd forint támogatási összeg állt rendelkezésre a sertéstartók részére, az új, 2014–2020 közötti vidékfejlesztési program pedig kiemelten fogja kezelni az állattartó ágazatokat – áll a Fidesz közleményében.
A sertésáfa csökkentésével a kormány az ágazat megmentésének az alapjait rakta le – mondta a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára a Lánchíd Rádióban.
