A Goldman Sachs (GS) elemzői a közép- és kelet-európai térség, valamint néhány más felzárkózó gazdaság inflációs kilátásairól összeállított prognózisukban közölték, hogy 2013 végére 0,4 százalékig süllyedő tizenkét havi magyar inflációt várnak – elsősorban a közműdíjcsökkentések dezinflációs hatása miatt. A GS londoni elemzői szerint a jelenleg érvényes londoni piaci konszenzus, amely a ház becslésénél sokkal magasabb, 1,8 százalékos magyarországi éves inflációt valószínűsít az idei év végére, eddig figyelmen kívül hagyta a háztartási közműdíjak csökkentésének hatásait.
A cég az általa vizsgált országcsoportban – amelybe beletartozik Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Oroszország, Törökország, Izrael és Dél-Afrika is – Magyarországon várja messze a legalacsonyabb inflációt 2013 végén. A közeli régión belül a Goldman Sachs londoni szakelemzői Lengyelországban 1,5, Csehországban 1,4, Oroszországban 6,2 százalékos tizenkét havi, teljes kosárra számolt inflációs ütemet jósolnak az idei év végére.
A közműdíjcsökkentések más nagy londoni házak előrejelzései szerint is jóval 1 százalék alá viszik az éves összevetésű magyar inflációt az idén, ám több citybeli cég távlati előrejelzése – nem utolsósorban éppen a 2013-ra várt inflációs mélypont később belépő bázishatásai miatt – 2014-ben jelentősen megugró inflációs ütemet és jó eséllyel jegybanki kamatemelést is valószínűsít.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői friss prognózisukban azt jósolták, hogy az éves összevetésben számolt idei negyedik negyedéves átlagos magyarországi infláció a várakozásoktól messze elmaradó októberi ütem után valószínűleg akár egy teljes százalékponttal is alacsonyabb lehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg érvényes előrejelzésében szereplő 1,9 százaléknál. A JP Morgan a maga részéről azt valószínűsíti, hogy decemberben és januárban mindössze 0,3-0,5 százalékos lesz a tizenkét havi inflációs ütem, és a ház várakozása szerint a jövő év egészében is csak 1,7 százalékos lesz az átlagos infláció Magyarországon.
A cég londoni elemzői ugyanakkor azzal is számolnak, hogy 2014 decemberében a belépő éves bázishatások miatt 3 százalékig gyorsul vissza a tizenkét havi inflációs ütem. Az általuk felvázolt inflációs pálya alapján új alapeseti előrejelzési forgatókönyvet is kidolgoztak a magyar monetáris politika várható pályájára. Eszerint a magyar jegybank 2014 első negyedévében 2,70 százalékig csökkenti, 2014 végére 3,00 százalékig emeli vissza alapkamatát.
A Morgan Stanley elemzői helyzetértékelésükben közölték, hogy 2,60 százalékon várják az MNB-alapkamat mélypontját, abból a feltételezésükből kiindulva, hogy az MNB „komfortzónája” a 2,50-3,00 százalék közötti alapkamatsávba süllyedt. Változatlanul szerepel ugyanakkor a Morgan Stanley előrejelzésében, hogy az MNB 2014 végén emeli alapkamatát az infláció várható gyorsulása miatt, és azért is, mert a közép- és kelet-európai térség más jegybankjai valószínűleg szintén hozzákezdenek monetáris politikájuk normalizálásához. A Morgan Stanley londoni közgazdászainak erre alapozott, új előrejelzése szerint 2014 végére a magyar jegybanki alapkamat 3,25 százalékra emelkedik vissza.
