Az elemzői várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ezzel újabb történelmi mélypontra süllyedt az alapkamat.
Az MNB az elmúlt hónapokban fokozatosan csökkentette az alapkamatot. 2013 augusztusa óta minden hónapban 20 bázisponttal csökkent az alapkamat, előtte, 2012 augusztusa óta pedig rendre 25 bázispont volt a lazítás mértéke. A kamatszint kevesebb mint felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, akkor 7 százalékon állt az irányadó ráta.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely vezetője szerint az MNB stratégiája összhangban van a globális monetáris politikai folyamatokkal. – A kamatcsökkentés folytatása alapvetően három tényező miatt lehetséges: a kedvező inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitási helyzet, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt. E tényezők figyelembevétele mellett döntött a monetáris tanács a kamatcsökkentés folytatása mellett – magyarázta Pesuth. Az elemző úgy véli, a gazdasági növekedést támogatni kívánó intézkedés hatással van a banki és vállalati szektorra, ahol a finanszírozási költségeket csökkenti. Ezenfelül a jelenlegi alacsony kamatszint a fogyasztás növekedését is ösztönözheti.
A korábban módosított kamatváltoztatási ütem immáron kiszámítható gyakorlatnak tűnik. Év végéig nem valószínű a 20 bázispontos csökkentési ütem mérséklése, ezzel decemberben elérhető és valószínűsíthető is egy 3 százalékos jegybanki alapkamatszint – fűzte hozzá.
A hazai monetáris politika mozgástere érdemben nem változott a hónap folyamán – értékelte a kamatdöntést az Equilor. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere is azt hangsúlyozta, az előző hónaphoz képest novemberben sem a globális, sem a hazai folyamatokban nem történt jelentősebb változás, így az MNB 20 bázispontos vágása nem okozott meglepetést.
A szakérő arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi 0,9 százalékos inflációs adat 40 éves mélypontot jelentett, és a rezsicsökkentés miatt az év hátralévő részében az ütem tovább csökkenhet, akár nulla százalék közelébe. Hozzátette: a globális hangulat ugyan kicsit romlott októberhez képest, miután az amerikai állampapírok ismét emelkedni kezdtek, azonban az ijedtség nem hasonlítható a nyári hónapok során tapasztaltakhoz. Az MNB feszültebb helyzetek során is többször vágott már az év során – összegezte Bebesy.
Londoni pénzügyi elemzők is azt jósolták november 21-én, hogy valószínűleg jóval 3 százalék alá csökkenti alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi enyhítési ciklusban, hozzátették erre szükség is lesz a deflációs kockázat miatt. Matolcsy György november 20-án közölte, az infláció alakulása alapján lát még mozgásteret további alapkamat-csökkentésre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arra a kérdésre, hogy mi alapján alakítják az MNB monetáris politikáját, azt válaszolta: csak az inflációs cél előre meghatározott. „Ha az infláció lefelé megy, követni tudjuk a csökkenő inflációs trendet. Ha megáll, akkor nekünk is meg kell állnunk. De ami az inflációs rátát illeti, még mindig látunk mozgásteret az alapkamat szempontjából” – fogalmazott Matolcsy.
Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója november elején tudatta, nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésének.
