A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői a napokban Magyarországon tárgyaltak az MNB, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a Költségvetési Tanács, az Európai Bizottság, a Magyar Bankszövetség és helyi bankok képviselőivel, valamint közgazdászokkal. A budapesti tárgyalásaikról összeállított beszámolójukban közölték, hogy az MNB-t is meglepetésként érte a céltól és a várakozásoktól messze elmaradó, 0,9 százalékos tizenkét havi októberi infláció. Az RBS elemzőinek véleménye szerint ebben az inflációs környezetben az MNB indokoltnak fogja érezni, hogy 3 százalék alá csökkentse alapkamatát.
A cég londoni közgazdászai közölték: a maguk részéről további öt, egyenként 0,2 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és így 2,4 százalékig süllyedő jegybanki alapkamatot várnak. Az RBS elemzőinek csütörtöki prognózisa szerint az MNB enyhítési ciklusának utolsó kamatcsökkentése 2014 márciusában lesz.
A ház elemzőinek saját számításai szerint a novembertől érvényesített 11,1 százalékos újabb közműdíjcsökkentés további 1 százalékpontot farag le az éves összevetésű, teljes kosárra számolt magyarországi inflációból. Tekintettel az infláció jelenlegi ütemére ez azt jelenti, hogy Magyarországon komoly kockázat a defláció – vélekedtek csütörtöki elemzésükben az RBS szakértői. Más nagy londoni házak elemzői ugyanakkor nem számolnak tartós defláció kialakulásával a magyar gazdaságban.
Az MTI kérdésére, hogy Magyarországon a novembertől érvényes újabb közműdíjmérséklés fogyasztói szintű dezinflációs hatásának megjelenése után sem kell-e tartani deflációtól, William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza kifejtette: nem zár ki néhány havi negatív inflációt Magyarországon, ám a januárban végrehajtott előző közműdíjcsökkentés hatása jövő januárban kiesik a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációs adatokból, és így onnantól ez a tényező inflációemelő hatású lesz éves összevetésben.
Nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésének – mondta Palotai Dániel, a központi bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója.
Londoni elemzők korábban már beszéltek 3 százalék alatti alapkamatról.
Jackson hozzátette: véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a deflációs csapda kialakulásának – vagyis annak, hogy a háztartások a negatív inflációhoz fűződő várakozások miatt folyamatosan halasztják kiadásaikat, tovább mélyítve ezzel a deflációt –, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.
A Royal Bank of Scotland londoni elemzői a budapesti tárgyalásaikról szóló csütörtöki beszámolójukban közölték: megbeszéléseik egyik fő következtetése az, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György által a nyáron említett 3,00-3,50 százalékos potenciális kamatminimumsávnak a jelenlegi inflációs környezetben „már nincs sok súlya”. E sávot a tárgyalópartnerek olyan rugalmas sávként emlegették, amelyen „meglehetősen könnyű túllépni” – fogalmaztak az RBS elemzői. A ház szakértői hangsúlyozták, hogy még az általuk jósolt 2,4 százalékos MNB-kamatmélypont is „legalább néhány hónapig” igen magas pozitív reálhozamot jelentene a mostani inflációs környezetben.
Az RBS elemzői ugyanakkor 2014-ben – a legnagyobb valószínűséggel a negyedik negyedévtől – az MNB monetáris politikájának szigorítását várják. Ezt arra a véleményükre alapozzák, hogy a jövő év második felében ismét gyorsulni kezd az infláció a közműdíjcsökkentésekből eredő dezinflációs hatás és az élelmiszerárakban érvényesülő kedvező bázishatások halványulásával.
