Londoni elemzők korábban már beszéltek 3 százalék alatti alapkamatról.
Jackson hozzátette: véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a deflációs csapda kialakulásának – vagyis annak, hogy a háztartások a negatív inflációhoz fűződő várakozások miatt folyamatosan halasztják kiadásaikat, tovább mélyítve ezzel a deflációt –, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.
A Royal Bank of Scotland londoni elemzői a budapesti tárgyalásaikról szóló csütörtöki beszámolójukban közölték: megbeszéléseik egyik fő következtetése az, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György által a nyáron említett 3,00-3,50 százalékos potenciális kamatminimumsávnak a jelenlegi inflációs környezetben „már nincs sok súlya”. E sávot a tárgyalópartnerek olyan rugalmas sávként emlegették, amelyen „meglehetősen könnyű túllépni” – fogalmaztak az RBS elemzői. A ház szakértői hangsúlyozták, hogy még az általuk jósolt 2,4 százalékos MNB-kamatmélypont is „legalább néhány hónapig” igen magas pozitív reálhozamot jelentene a mostani inflációs környezetben.
Az RBS elemzői ugyanakkor 2014-ben – a legnagyobb valószínűséggel a negyedik negyedévtől – az MNB monetáris politikájának szigorítását várják. Ezt arra a véleményükre alapozzák, hogy a jövő év második felében ismét gyorsulni kezd az infláció a közműdíjcsökkentésekből eredő dezinflációs hatás és az élelmiszerárakban érvényesülő kedvező bázishatások halványulásával.
