Az S&P pénteken az eddigi negatívról stabilra javította Magyarország hosszú futamú államadós-besorolásának kilátását, a nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről a magyar szuverén osztályzat leminősítését. Cséfalvay Zoltán az S&P jelentését idézve kiemelte: a hitelminősítő 2014-re 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon csökkenő adósságpálya mellett, és a következő évekre is 3 százalék alatti államháztartási hiányt jelez előre. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország 2010 óta képes stabilan 3 százalék alatt tartani a deficitet, az államadósság tartósan csökkenő pályára került, a gazdaság pedig növekedési pályára állt, és a bővülést már nemcsak az export húzza. Cséfalvay Zoltán kifejtette: a kormány a pénzügyi stabilizáció végrehajtásával egy időben vitte véghez a gazdaság megerősítéséhez szükséges reformokat, így például a munkaerő-piaci és a területi reformot, valamint az adórendszer átalakítását.
Alapvetően pozitívnak tartja a Standard & Poor's döntését Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, de szerinte az lenne az igazán átütő siker, ha Magyarország államadós-besorolása mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél visszakerülne a befektetési kategóriába. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a Standard & Poor's-nál két fokozattal a befektetési kategória alatt van a besorolás, míg a Moody's és Fitch Ratings hitelminősítőknél csak eggyel, tehát még mindig a Standard & Poor's a legpesszimistább Magyarországgal szemben. Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője is úgy látja, hogy a döntés pozitív jelzés, megerősíti azt, hogy javul Magyarország külső befektetői megítélése. Ugyanakkor a szakember is hangsúlyozta, hogy a magyar osztályzat még mindig nincs a befektetésre ajánlott kategóriában.
Felhívta a figyelmet arra: a munkaerő-piaci reform eredménye, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint már 4 millió 53 ezren dolgoznak Magyarországon, vagyis 2010 óta 300 ezer fővel bővült a foglalkoztattak száma, amely 22 éve nem volt ilyen magas, a munkanélküliségi ráta pedig 8,6 százalékra csökkent.
Az államtitkár kifejtette: a külföldi működő tőke GDP-hez mért aránya 2010 második negyedéve és 2013 harmadik negyedéve között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok között, és a beruházási ráta is az európai uniós átlag felett van.
Cséfalvay Zoltán szerint Magyarország növekedési pályára állításában nagy szerepet játszott az újraiparosítási politika – amely ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások ne lennének fontosak –, az ipar hozzájárulása a GDP-hez pedig messze meghaladja az uniós átlagot. Az államtitkár előadásában kitért arra is, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételéhez számos kihívásnak kell megfelelni. A feladatok között említette többek között a kutatás-fejlesztés (k+f) szerepének növelését, az üzleti környezet további javítását, valamint néhány adórendszerbeli változtatást. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: át kell tekinteni azokat a kisadókat, amelyek sok adminisztrációval vagy a vártnál kevesebb bevétellel járnak és csökkenteni kell a k+f-re rakódó adóterheket.
Cséfalvay Zoltán elmondta: ki kell terjeszteni az újraiparosítást, fokozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) beszállítói tevékenységét és növelni kell az export hazai hozzáadott értékét. Ahhoz, hogy a k+f nagyobb szerepet játsszon a gazdaságban, fontos a felsőoktatás, a nagyvállalatok és a kkv-k, startupok együttműködése. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nagyvállalat a termelő tevékenység mellett már a k+f innovációs tevékenységét is Magyarországon végzi, ami kedvező. Hozzáfűzte: az újraiparosításnál is célzottabb politikára van szükség, és azokra az ágazatokra kell koncentrálni, amelyekben Magyarországnak komparatív előnye van, ezek például a kreatív ágazatok, az infokommunikációs szektor, a biotechnológia vagy a gyógyszergyártás. Az adócsökkentés első lépése az lehetne, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások az adóból, nem pedig az adóalapból lennének leírhatóak – mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a foglalkoztatás területén is további lépésekre van szükség, és az európai uniós forrásokat is hatékonyan, értelmesen kell felhasználni.
Egyébként a hitelminősítő a magyar szuverén besorolás kilátásának pénteki javítása és az osztályzat megerősítése mellett javította a magyar gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit is. A cég most 1,8 százalékos éves GDP-növekedési átlagot valószínűsít a magyar gazdaságban a 2014–2016-os időszakra a tavaly október óta érvényben volt 1,3 százalék helyett. A hitelminősítő rövidebb távon, 2014–2015-re 2 százalék körüli éves átlagnövekedést vár Magyarországon. A londoni City elemzői közösségében vannak ennél robusztusabb növekedési előrejelzések is. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi felülvizsgált prognózisában közölte, hogy Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi becslésében szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.
