A Standard & Poor's döntése visszaigazolta a kormány munkáját

Megérte egyszerre, viszonylag gyorsan végigvinni a reformokat és a pénzügyi stabilizációt.

Az államtitkár kifejtette: a külföldi működő tőke GDP-hez mért aránya 2010 második negyedéve és 2013 harmadik negyedéve között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok között, és a beruházási ráta is az európai uniós átlag felett van.

Cséfalvay Zoltán szerint Magyarország növekedési pályára állításában nagy szerepet játszott az újraiparosítási politika – amely ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások ne lennének fontosak –, az ipar hozzájárulása a GDP-hez pedig messze meghaladja az uniós átlagot. Az államtitkár előadásában kitért arra is, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételéhez számos kihívásnak kell megfelelni. A feladatok között említette többek között a kutatás-fejlesztés (k+f) szerepének növelését, az üzleti környezet további javítását, valamint néhány adórendszerbeli változtatást. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: át kell tekinteni azokat a kisadókat, amelyek sok adminisztrációval vagy a vártnál kevesebb bevétellel járnak és csökkenteni kell a k+f-re rakódó adóterheket.

Cséfalvay Zoltán elmondta: ki kell terjeszteni az újraiparosítást, fokozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) beszállítói tevékenységét és növelni kell az export hazai hozzáadott értékét. Ahhoz, hogy a k+f nagyobb szerepet játsszon a gazdaságban, fontos a felsőoktatás, a nagyvállalatok és a kkv-k, startupok együttműködése. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nagyvállalat a termelő tevékenység mellett már a k+f innovációs tevékenységét is Magyarországon végzi, ami kedvező. Hozzáfűzte: az újraiparosításnál is célzottabb politikára van szükség, és azokra az ágazatokra kell koncentrálni, amelyekben Magyarországnak komparatív előnye van, ezek például a kreatív ágazatok, az infokommunikációs szektor, a biotechnológia vagy a gyógyszergyártás. Az adócsökkentés első lépése az lehetne, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások az adóból, nem pedig az adóalapból lennének leírhatóak – mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a foglalkoztatás területén is további lépésekre van szükség, és az európai uniós forrásokat is hatékonyan, értelmesen kell felhasználni.

Egyébként a hitelminősítő a magyar szuverén besorolás kilátásának pénteki javítása és az osztályzat megerősítése mellett javította a magyar gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit is. A cég most 1,8 százalékos éves GDP-növekedési átlagot valószínűsít a magyar gazdaságban a 2014–2016-os időszakra a tavaly október óta érvényben volt 1,3 százalék helyett. A hitelminősítő rövidebb távon, 2014–2015-re 2 százalék körüli éves átlagnövekedést vár Magyarországon. A londoni City elemzői közösségében vannak ennél robusztusabb növekedési előrejelzések is. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi felülvizsgált prognózisában közölte, hogy Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi becslésében szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.