Varga a Kossuth Rádió műsorában kitért arra is, a növekedést szolgáló tényezők kapcsán az IMF küldöttsége üdvözölte, hogy a magyar kormány a foglalkoztatás bővítésére irányuló lépéseket tett. Felvetették azonban a küldöttek: sokkal inkább törekedni kell, hogy ez piaci alapon valósuljon meg, és kevesebb legyen a közfoglalkoztatás – mondta a tárcavezető. Hozzátette: ezzel a kormány is egyetért, a kabinet is azt szeretné, ha a foglalkoztatás bővülése teljes egészében piaci alapon játszódna le. Addig azonban, amíg a magyar gazdaság növekedése nem ér el abba a fázisba, hogy mindenkinek munkalehetőséget tud kínálni, aki dolgozni akar, szükséges, hogy az állam a közfoglalkoztatáson keresztül segítsen a nehéz helyzetben lévőkön, illetve a munkanélkülieknek.
Közös pont volt az is a tárgyaláson, hogy a felek örömmel beszéltek arról, a múlt év végére jól alakultak a beruházások, 2,7 százalékos növekedésével pedig Magyarország a visegrádi államok között már az első helyre került. Szó volt arról is, hogy január–februárban lényegében nem volt infláció, illetve hogy a pénzromlás megállása milyen hatást gyakorol a költségvetésre – mondta a miniszter. Egyúttal megjegyezte: ő sokkal fontosabbnak tartja, hogy ennek az emberekre milyen hatása van. „Ha senkinek nem romlik annak a pénznek az értéke, ami a zsebében van, az szerintem sokkal fontosabb” – fogalmazta meg.
Varga kiemelte, minderről egy kávé mellett, tét nélkül tudtak beszélgetni az IMF delegációjának tagjaival, és nem arról volt szó, hogy mit kellene tennie Magyarországnak – mint ahogy arról Ukrajna esetében a Nemzetközi Valutaalapnak tárgyalnia kell.
A tárcavezető megerősítette a találkozóról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által hétfőn közölteket, mely szerint az IMF küldöttsége szokásos, éves gazdaságpolitikai konzultációt tartott Magyarországon. Ez az első hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország a lejárat előtt, 2013-ban visszafizette az IMF-nek a 2008-ban felvett 20 milliárd eurós hitelt és az IMF budapesti irodája is bezárt.
