Magyarországon a fiskális, pénzügyi egyensúly rendben van, amit egyebek mellett a 3 százalék alatti hiány és a csökkenő államadósság jellemez – ez volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) március első felében Budapesten tárgyaló küldöttségének alapvető megállapítása – mondta a 180 percben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint már az IMF missziójának résztvevői is sokkal inkább a növekedési kilátásokra helyezték a hangsúlyt, azt fogalmazták meg, hogy a magyar kormánynak is erre kell koncentrálnia a jövőben. Mint ahogy a miniszter elmondta, arról beszélgettek, hogy ehhez milyen feltételek vannak meg, és hogy azokat az európai gazdaság, valamint az ukrán válság hogyan befolyásolhatja.
Varga azonban kiemelte: az IMF mindig a pénzvilágra koncentráló intézmény volt, ezért a misszió március 5. és 17. közötti tárgyalásairól szóló jelentésben biztosan lesznek olyan mondatok, amelyek a bankadóra, a pénzintézetek különadójára vonatkoznak, és azokat valószínűleg kifogásolni fogják. Ez a téma a találkozón is szóba került. Varga megjegyezte, hogy a valutaalap delegációjának budapesti záró napja épp egybeesett az Alkotmánybíróság (Ab) devizahitelesek ügyében hozott döntésének közlésével.
Az Ab határozata kapcsán a miniszter azt mondta, a növekedést úgy kell megteremteni, hogy az lehetőség szerint segítse tisztázni az ország még rendezetlen gazdasági kérdéseit. A devizahitelek ebbe a kategóriába tartoznak, a kormánynak pedig arra kell törekednie, hogy ezt a terméket kivezesse a piacról. Most ezt kell előkészíteni, azért, hogy ha a Kúria meghozza a döntését az egyoldalú szerződésmódosítás, valamint az árfolyamrés ügyében, akkor csak be kelljen nyúlni a fiókba, és egyből törvénymódosítási kezdeményezéssel lehessen előállni. Megjegyezte: az Ab döntése szerinte azt hangsúlyozta, hogy érdekegyenlőség valósuljon meg a döntéseknél, tehát nem lehet csak az egyik fél rovására határozni a devizahitelek problémája ügyében. Ez a miniszter szerint egybevág a kormány törekvéseivel, a kabinet az elmúlt években olyan döntéseket hozott, amelyek mellett a gazdaság növekedése stabil és tartós lehetett.
Varga a Kossuth Rádió műsorában kitért arra is, a növekedést szolgáló tényezők kapcsán az IMF küldöttsége üdvözölte, hogy a magyar kormány a foglalkoztatás bővítésére irányuló lépéseket tett. Felvetették azonban a küldöttek: sokkal inkább törekedni kell, hogy ez piaci alapon valósuljon meg, és kevesebb legyen a közfoglalkoztatás – mondta a tárcavezető. Hozzátette: ezzel a kormány is egyetért, a kabinet is azt szeretné, ha a foglalkoztatás bővülése teljes egészében piaci alapon játszódna le. Addig azonban, amíg a magyar gazdaság növekedése nem ér el abba a fázisba, hogy mindenkinek munkalehetőséget tud kínálni, aki dolgozni akar, szükséges, hogy az állam a közfoglalkoztatáson keresztül segítsen a nehéz helyzetben lévőkön, illetve a munkanélkülieknek.
Közös pont volt az is a tárgyaláson, hogy a felek örömmel beszéltek arról, a múlt év végére jól alakultak a beruházások, 2,7 százalékos növekedésével pedig Magyarország a visegrádi államok között már az első helyre került. Szó volt arról is, hogy január–februárban lényegében nem volt infláció, illetve hogy a pénzromlás megállása milyen hatást gyakorol a költségvetésre – mondta a miniszter. Egyúttal megjegyezte: ő sokkal fontosabbnak tartja, hogy ennek az emberekre milyen hatása van. „Ha senkinek nem romlik annak a pénznek az értéke, ami a zsebében van, az szerintem sokkal fontosabb” – fogalmazta meg.
Varga kiemelte, minderről egy kávé mellett, tét nélkül tudtak beszélgetni az IMF delegációjának tagjaival, és nem arról volt szó, hogy mit kellene tennie Magyarországnak – mint ahogy arról Ukrajna esetében a Nemzetközi Valutaalapnak tárgyalnia kell.
A tárcavezető megerősítette a találkozóról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által hétfőn közölteket, mely szerint az IMF küldöttsége szokásos, éves gazdaságpolitikai konzultációt tartott Magyarországon. Ez az első hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország a lejárat előtt, 2013-ban visszafizette az IMF-nek a 2008-ban felvett 20 milliárd eurós hitelt és az IMF budapesti irodája is bezárt.
Varga hivatalában Costas Christouval, a Nemzetközi Valutaalap misszióvezetőjével és Johann Praderrel, az IMF igazgatóságában Magyarországot is képviselő igazgatóval tárgyalt. Az NGM azt is közölte – és ezt a miniszter is hangsúlyozta a Kossuth Rádió szerdai adásában –, hogy Magyarország már nem IMF-programos ország, mivel 2013-ban visszafizette a teljes tartozását, de továbbra is tagja a szervezetnek, ezért gazdasági konzultáció keretében folytatódik az együttműködés.
