Az állam állja a „rossz bank” számláját?

A vállalati hitelezés fellendülését segítenék azzal, hogy az állam megfinanszíroz egy ilyen pénzintézetet.

Hajdú Péter
2014. 06. 03. 4:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elvileg a magántőke is szerepet vállalhatna egy „rossz bankban”, de annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy üzletet látna a nem teljesítő hitelek felvásárlásában – mondta egy lapunknak nyilatkozó piaci elemző. Az ezermilliárd forintnyi adósság még akkor is hatalmas terhet jelentene számára, ha csökkentett áron vásárolná meg a lejárt adósságokat. Nemcsak a szükséges tőke előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy ezektől a rossz hitelektől csak hosszú idő alatt lehet megszabadulni.

Emiatt jó néhány évig le lenne kötve a „rossz bank” létrehozására fordított befektetés, miközben semmiféle hasznot nem hajtana. Ezért nagy annak a valószínűsége, hogy az állam és a Magyar Nemzeti Bank – illetve az általuk létrehozott szervezet – finanszírozza majd azt a „rossz bankot”, amelytől a magyarországi pénzintézetek hitelképességének javulását és a vállalkozói hitelezés fellendülését várják.

Mint ismert, a nemzeti bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek néhány napja arról beszélt, hogy 3-4 hónapon belül születhet döntés a „rossz bank” létrehozásáról. Nagy Márton szerint addig kell eldönteni, hogy kik finanszírozzák az új intézmény működését, illetve hogy milyen hitelek és ingatlanok kerülhetnek be a programba.

Hogy mennyire lassú a nem teljesítő vállalati hitelek kivezetése a rendszerből, jól mutatja a Portfólió.hu elemzése. Eszerint a rossz hitelek 52 százalékát több mint két éve tolják maguk előtt a bankok. Ennek az a magyarázata, hogy a pénzintézetek tartanak a túlságosan nagy veszteségtől, ezért nem akarják irreálisan alacsony áron eladni követeléseiket. Arra várnak, hogy a fedezetként kapott ingatlan ára emelkedjen. Ez azért gond, mert nemcsak a bank pénzeszközei fekszenek ezekben az értékesíthetetlen beruházásokban, de még költséget is jelentenek számukra.

Ha a „rossz bank” akár töredék áron is átvenné ezeket a követeléseket, olyan banki források szabadulnak fel, amiket a hitelezés bővítésére fordíthatnának.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.