Az állam állja a „rossz bank” számláját?

A vállalati hitelezés fellendülését segítenék azzal, hogy az állam megfinanszíroz egy ilyen pénzintézetet.

Hajdú Péter
2014. 06. 03. 4:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elvileg a magántőke is szerepet vállalhatna egy „rossz bankban”, de annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy üzletet látna a nem teljesítő hitelek felvásárlásában – mondta egy lapunknak nyilatkozó piaci elemző. Az ezermilliárd forintnyi adósság még akkor is hatalmas terhet jelentene számára, ha csökkentett áron vásárolná meg a lejárt adósságokat. Nemcsak a szükséges tőke előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy ezektől a rossz hitelektől csak hosszú idő alatt lehet megszabadulni.

Emiatt jó néhány évig le lenne kötve a „rossz bank” létrehozására fordított befektetés, miközben semmiféle hasznot nem hajtana. Ezért nagy annak a valószínűsége, hogy az állam és a Magyar Nemzeti Bank – illetve az általuk létrehozott szervezet – finanszírozza majd azt a „rossz bankot”, amelytől a magyarországi pénzintézetek hitelképességének javulását és a vállalkozói hitelezés fellendülését várják.

Mint ismert, a nemzeti bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek néhány napja arról beszélt, hogy 3-4 hónapon belül születhet döntés a „rossz bank” létrehozásáról. Nagy Márton szerint addig kell eldönteni, hogy kik finanszírozzák az új intézmény működését, illetve hogy milyen hitelek és ingatlanok kerülhetnek be a programba.

Hogy mennyire lassú a nem teljesítő vállalati hitelek kivezetése a rendszerből, jól mutatja a Portfólió.hu elemzése. Eszerint a rossz hitelek 52 százalékát több mint két éve tolják maguk előtt a bankok. Ennek az a magyarázata, hogy a pénzintézetek tartanak a túlságosan nagy veszteségtől, ezért nem akarják irreálisan alacsony áron eladni követeléseiket. Arra várnak, hogy a fedezetként kapott ingatlan ára emelkedjen. Ez azért gond, mert nemcsak a bank pénzeszközei fekszenek ezekben az értékesíthetetlen beruházásokban, de még költséget is jelentenek számukra.

Ha a „rossz bank” akár töredék áron is átvenné ezeket a követeléseket, olyan banki források szabadulnak fel, amiket a hitelezés bővítésére fordíthatnának.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.