A jogegységi tanácsnak állást kell majd foglalnia arról, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Továbbá hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves – ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő – tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét.
Dönteni kell majd arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve hogy a hitel folyósításakor vételi, a törlesztésekor viszont eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.
A Kásler-ügyben kedden a Kúria öttagú tanácsa által meghozott határozat miatt a jogegységi tanácsnak döntenie kell egy korábbi elvi határozatként közzétett döntés elvi határozatként való fenntartásáról vagy megszüntetéséről is.
A joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében folytatandó jogegységi eljárásban felvetett problémák a tavaly decemberi devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatban el nem döntött, a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségével összefüggő kérdések.
Célszerű a keddi ítéletben foglaltakat elfogadni – ezt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász mondta a Kúria Kásler-ügyben hozott döntésével kapcsolatban a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedden. Úgy fogalmazott, a Kúria kimondta, hogy úgynevezett swapok, tehát csereügyletek történtek, amelyek tényleges adásvételt nem valósítottak meg. Szerinte a két héten belül esedékes jogegységi döntés is magában foglalhatja, hogy a vételi és az eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni, így ez segítség lehet a többi devizahitel-adósnak is.
