A jelentés szerint Magyarországon az infláció, a hosszú távú kamatláb és a költségvetési hiány is alacsonyabb a küszöbértéknél, az államadósság stabil, az ország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt – így ezeknek a feltételeknek megfelel. A bizottság szerint Magyarországnak jogi téren van pótolnivalója, valamint legalább két évvel az euró bevezetése előtt csatlakoznia kell az európai árfolyam-mechanizmushoz.
Mint az Európai Bizottság honlapján olvasható, ahhoz, hogy egy tagállamban bevezessék az eurót, meg kell felelnie bizonyos gazdasági és jogi kritériumoknak. Vannak bizonyos gazdasági „konvergenciakritériumok”,amiket úgy alkottak meg, „hogy azok kellő felkészültséget biztosítsanak az euró bevezetéséhez, és ahhoz, hogy az adott tagállam zökkenőmentesen tudjon integrálódni az euróövezet monetáris rendszerébe”.
Az árstabilitást illetően a bizottság megállapítja, hogy Magyarországon az áprilist megelőző 12 hónapban a pénzromlás kereken 1 százalékos volt, ami jóval alacsonyabb a jelenlegi 1,7 százalékos tűréshatárnál. Ezen a téren az elvárás az, hogy az infláció maximum 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós tagállam átlaga. A brüsszeli testület szerint a magyar infláció a következő hónapokban is alacsony marad, az idén egész évben 1 százalékos lesz, de jövőre a jegybanki inflációs cél közelébe, 2,8 százalékra emelkedik.
Brüsszel az államháztartás helyzetét is megfelelőnek tartja. Megállapítja, hogy a költségvetési deficit tavalyelőtt és tavaly is jelentősen a 3 százalékos küszöb alatt volt, az idén várhatóan 2,9, jövőre pedig 2,8 százalék lehet, míg az államadósság 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 79,5 százaléka lehet a 2013-as 79,2 százalékkal szemben.Ismert, a KSH közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Orbán Viktor idén januárban az euró bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott, nehéz kérdés, hogy kell-e csatlakozni az eurozónához. Mint mondta, „Az óvatos duhajok közé tartozom, nem csinálok ebből presztízskérdést”. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell maradni a praktikusság talaján. Dél-Európa tanulságait tanulmányozni kell, meg kell nézni, az országok miért kerültek nehéz helyzetbe. Ha túl nagy a gazdasági különbség a zóna tagjai és a csatlakozó ország között, az problémát okozhat – mutatott rá a kormányfő.
„Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről” – a miniszterelnök ezen kijelentése pedig még tavaly hangzott el a tokiói Dzsószai Egyetemen tartott előadáson. Úgy fogalmazott, van még egy feltétele a közös pénz bevezetésének, jelesül, hogy az euró kitartson addig. 2011-ben pedig a 2020-at jelölte meg reális célként a miniszterelnök.
1999: AUSZTRIA, BELGIUM, FINNORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA, ÍRORSZÁG, LUXEMBURG, NÉMETORSZÁG, OLASZORSZÁG, PORTUGÁLIA ÉS SPANYOLORSZÁG
2001: GÖRÖGORSZÁG
2002: Bevezetik az euróbankjegyeket és érméket
2007: SZLOVÉNIA
2008: CIPRUS, MÁLTA
2009: SZLOVÁKIA
2011: ÉSZTORSZÁG
Forrás: Európai Bizottság
Az euró a dollár után a második a második legfontosabb nemzetközi valuta – 17 euróövezeti országban 330 millió ember használja.
