Ebben éllovas Magyarország

Élen jár hazánk a duális szakképzés bevezetésében, de még több év kell, mire kiforr a rendszer – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Kifejtette, a kamara évek óta hangsúlyozta, hogy át kell alakítani a hazai szakképzést, elmozdulva a duális rendszer irányába. Hozzátette, tavaly szeptemberben indult el az új rendszer, de évek kellenek, hogy lássák a eredményeket, hogy felálljon az iskolarendszer és kialakuljon a tananyag. Parragh László elmondta, fontos a vállalatokkal és az érintett önkormányzatokkal való együttműködés.

A kamara elnöke elmondta, lényeges, hogy a szakképzettség megszerzése ne a képzési pálya vége, hanem annak csak egy állomása legyen. Hozzátette: az Audinál „a felsővezetők döntő része szakmunkásként kezdte és ma hatalmas vállalatot irányít”.

Fekete Dávid, Győr alpolgármestere az eseményen elmondta: az utóbbi két ciklusban a város több lépést tett azért, hogy minél fejlettebbé tegyék a várost és a térséget, a versenyképességet pedig a lehető legmagasabb szinten tartsák. Ennek elemeként említette, hogy a szakképzést helyezték előtérbe, illetve ösztöndíjprogrammal támogatják azokat a diákokat, akik a hiányszakmát tanulnak.

A duális szakképzés bevezetése óta most végez az első osztálynyi szakmunkástanuló a kecskeméti Mercedes-gyárnál is. A kereskedelmi és iparkamara elnöke korábban arról beszélt, hogy szerinte egy életpályamodell alapján biztosítani lehetne a szakképzést követően a továbbtanulásukat is.

A duális szakképzés működtetésére a kisvállalkozók és a nagy nemzetközi cégek nyitottak a leginkább. Jelenleg országszerte közel 50 ezer diák vesz részt ilyen képzésben, közülük 7 ezren végeznek idén.

A piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás sem kifizetődő, ehelyett ahol lehet és ahol hasznos, a duális képzést támogatja az új felsőoktatási államtitkár. Palkovics László portálunknak adott exkluzív interjújában korábban beszélt az új modell sikereiről Kecskeméten. Az államtitkár a felsőoktatásban a duális képzés megteremtéséről azt mondta: bizonyos környezetben, bizonyos intézménytípusnál van értelme. Ez nem aszpirin, amitől megoldódik minden probléma a felsőoktatásban – jelentette ki.

A hallgatók 24 hetet töltenének a felsőoktatási intézményben, és ugyanennyit vállalatoknál, ahol szintén képzésben részesülnek, amit utóbbi finanszíroz. Erre az időre hallgatói munkavállalói szerződést kötnének velük, és minimum a minimálbér meghatározott százalékának megfelelő fizetést kapnának. A gazdaság így gyorsabban és jobb szakemberekhez juthatna – mutatott rá, jelezve: a minősítést, vállalati akkreditációt a törvény alapján létrejövő Duális Képzési Tanács végezné.