235 200 forint volt a bruttó átlagkereset

3 százalékkal nőt­tek az átlagkerese­tek az egy évvel korábbihoz képest.

2014. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 200 fo­­­­rint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 400, míg a költségvetési intézményeknél 207 300 fo­rintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nem­zet­gaz­da­ságban átlagosan 247 000, a vállalkozásoknál 251 800, a költségvetésben dolgozóké 237 400, a nonprofit szer­­ve­zeteknél pedig 227 000 forint volt.

A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek. A bruttó át­lag­ke­resetek a pénzügyi, bizto­sí­tási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (495 400 forint), ezt az in­formáció és kom­mu­­ni­ká­ció (455 000 forint), valamint az energiaipar (vil­la­mos­ener­gia-, gáz-, gőz­el­látás, légkondi­cio­nálás) kö­vette (409 100 forint). A legkevesebbet a hu­mán-egész­ség­ügyi, szociális ellátás (142 500 forint), a szál­lás­­hely-szolgáltatás, vendéglátás (151 900 forint), illetve a me­zőgazdaság, erdő­gaz­­­dálkodás, halászat (171 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január–júliusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kom­­­penzációban ré­szesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9900, a nonprofit szer­ve­­zeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 200) forint volt, 3 százalékkal magasabb, mint 2013. január–júliusban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 szá­zalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe vé­ve a nettó kereseti átlag 160 900 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzet­gaz­da­ságban 5,5, a vállalkozásoknál 4,8, a költségvetés területén 7,5, a nonprofit szervezeteknél 7,1 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január–júliushoz hasonlítva. 2014. január–júliusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek ke­vésbé – 0,2 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 247 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

A gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4,1 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt – tájékoztatott a korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM szerint a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak.