A tranzakció zárásának napján megtartott közgyűlésen az új tulajdonos képviselői váltották az eladó delegáltjait. A közgyűlés az igazgatóság külső tagjának választotta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Nagy Viktóriát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tanácsadóját, Sándorné Kriszt Évát, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát.
A felügyelőbizottság tagjai: Szabó Ferenc, az NFM főosztályvezetője, Smohay Ferenc, az ABT Treuhand csoport üzletágvezetője, Juhász Edit, az NFM miniszteri főtanácsadója, Nagy Adél, az NFM főosztályvezető-helyettese, valamint Garancsi Zsolt és Buzáné Bánhegyi Judit munkavállalói tagok. Az MKB-t elnök-vezérigazgatóként továbbra is Sebők András vezeti.
A magyar állam 55 millió eurót fizetett az MKB részvényeinek 99,99 százalékáért, az eladó pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek teljesültek, így véglegessé vált az MKB Bank értékesítése. Sikerült tartani a tranzakció eredeti, igen feszes menetrendjét, ugyanakkor a tulajdonosváltás nem volt hatással a bank szokásos üzletmenetére, nem érintette hátrányosan az ügyfeleket – közölte az NFM.
A tárca közleményében megismétli, hogy a kormány célja az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítani, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, bővítése. Az eladó által végrehajtott tőkerendezés és a rendelkezésre álló magas tőketartalék elegendő arra, hogy az elkövetkező átmeneti időszak esetleges veszteségeit fedezze.
A bank legkésőbb 2016-tól már nyereségesen működhet, az új tulajdonos részéről tőkeemelés nem szükséges, az MKB átalakítása nem terheli az államot és az adófizetőket – teszik hozzá. Az MKB a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a hazai vállalatok finanszírozásában, így egyenrangú stratégiai szerepet kap a lakossági üzletág: az ügyfelek a befektetési szolgáltatások és az elektronikus csatornák terén már a közeljövőben találkozhatnak az MKB fejlesztéseivel. Az NFM közleménye szerint a részletes stratégia kidolgozása és elfogadása még az év végéig megtörténik, ám az már most kijelenthető, hogy a sikeres működés feltételei adottak.
A Bayerische Landesbank július 24-én jelentette be, hogy a magyar állam 55 millió euróért megvásárolja tőle az MKB Bankot. Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kellett magyar leányvállalatát.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, a hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet.
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa múlt csütörtöki közlés szerint jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A jegybank – az NFM engedélykérelme alapján – egyúttal döntött arról is, hogy az állam közvetett minősített befolyást szerezhet az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben és az MKB Életbiztosító Zrt.-ben, illetve közvetett befolyásoló részesedésre tehet szert az MKB Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-ben és az Exter-Immo Zrt.-ben.
Az MNB korábban közölte: ha az új tulajdonos a rossz portfólióelemeket leválasztva az MKB Bankból egy aktív, további ügyfél-akvizícióra képes, univerzális bankot formál, nyereségesen működhet. Ebben az esetben – az MKB tulajdonosa által megígért tőkepótlást is figyelembe véve – kismértékű, legfeljebb 100 millió eurós értéket képviselhet az MKB.
Az MKB Bank az év első felében 15,298 milliárd forint veszteséget könyvelt el a 2013 első felében elszenvedett 26,296 milliárd forint veszteség után, adózás előtti eredménye pedig az egyszeri tételeket (tranzakciós illeték, árfolyamrésre képzett céltartalék, bankadó) leszámítva 6,7 milliárd forint többlet lett.
