A miniszter szavai szerint már előkészítették a devizahitelek elszámolását szabályozó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó. Ezt az elszámolást követheti egy idei jogszabállyal és 2015-ös végrehajtással a devizahitelek forintosítása – fogalmazott Varga Mihály, hozzátéve, a forintosítással egy jelentős kockázat fog eltűnni a magyar bankrendszerből is.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.
Hangsúlyozta: „a devizahitelek kivezetésekor nem arról van szó, hogy minden devizahitel megszűnik”. A lakossági devizahitelek korlátozására és a jelzálogalapú, lakáscélú hitelek kivezetésére van szükség – jegyezte meg.
A kormányzat célja továbbra is az, hogy fenntartható növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, a magyar kormány továbbra sem enged a költségvetési hiány három százalék alatt tartásából, az államadósság csökkentéséből, ezen belül pedig kiemelt törekvése a devizaadósság mérséklése.
A miniszter utalva a 3,9 százalékos második negyedévi, éves összevetésű gazdasági növekedésre elmondta, a jó eredmény az eddig megtett lépések eredőjeként áll össze, ezért folytatni kell a megkezdett munkát.
Kiemelte az uniós támogatások optimális használatán keresztül a hazai források beruházási célú felhasználását, az országba érkező külföldi működő tőke növelését, és azokat a fejlesztéseknek a fenntartását, megvalósítását, amelyek a növekedést hosszú távon garantálják. Varga Mihály hozzátette, hogy mindezeknek együtt kell járnia a fiskális fegyelemmel.
A magyar külpolitika új feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése lesz a kialakuló új világrendben – jelentette ki Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában kifejtette, a hazai külpolitika fókusza – a minden esetben kötelezően elvégzendő klasszikus diplomáciai feladatok mellett – a gazdasági érdekek fokozott képviseletére helyeződik át és vállalati szintig kiterjed.
