Az MTI-nek megküldött vélemény szerint a KT szükségesnek tartja, hogy a 2015-ben – a 2014-es előirányzathoz képest – bekövetkező jelentős elmozdulásokat a költségvetési törvényjavaslat indokolása részletesen mutassa be. A tanács többféle kockázatot azonosított a hiánycél teljesülésével kapcsolatban. A 2,5 százalékos gazdasági növekedést a KT akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, az EU források beáramlása a tervezetben foglaltakkal összhangban lesz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) október 20-án terjesztette a Költségvetési Tanács elé a tervezetet. Közleményük szerint az NGM a költségvetés kidolgozásánál arra törekedett, hogy egyrészt 2015 a banki elszámoltatás éve legyen, és részben ennek köszönhetően több pénz maradjon a családoknál, ezzel is erősítve a nemzetgazdaság számára fontos belső keresletet. A kormány másik fő célja, hogy nagyarányú bürokráciacsökkentést indítson el Magyarországon, ami az ország gazdasági versenyképességét jelentősen javítja.
Varga: Ösztönözni kell a növekedést
„Olyan költségvetés fog születni, amely alapvetően a növekedésre és a munkahelyteremtésre fog fókuszálni. A kormánynak az a célja, hogy Magyarországon minél több ember dolgozzon, minél több ember tudja jövedelmen keresztül eltartani a családját. A növekedést szeretnénk ösztönözni, hiszen most már nem annyira az adósság féken tartása, hanem inkább a növekedés a legfontosabb célunk. Ebből a szempontból tehát egy nagyon jó költségvetés fog születni, amely tekintettel van a vállalkozások, a gazdaság és az emberek érdekeire” – mondta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a terveket illetően.
Kockázatot lát a KT abban, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg. Egyes kiadási előirányzatok csökkentésének megalapozottságát pedig a KT – a csökkentést megalapozó intézkedések részleteinek ismerete híján – nem tudta értékelni.
A tanács ellentmondást lát abban, hogy az önkormányzati alszektor adóssága a tervezet szerint 160 milliárd forinttal nő, miközben a tervezett hiánya mindössze 15 milliárd forint.
Az idei költségvetés várható teljesülését a jövő évi költségvetési törvény tervezete – összességében – megalapozottan vette figyelembe, amikor meghatározta annak a bázisát.
A KT megállapítja, hogy a stabilitási törvény szerinti idei adósságmutatónak – ez a GDP 76,3 százaléka – és a 2015. évi adósságmutatónak (amely a GDP 75,4 százaléka) a tervezetben bemutatott alakulása összhangban van a várható és a tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal. Így a tanács egyetért azzal, hogy a tervezet az adósságmutató jelentős, 0,9 százalékpontos csökkenését irányozza elő, mivel ez azt jelenti, hogy az adósságszabály akkor is teljesülhet, ha a GDP vagy az államadósság – csekély mértékben – a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.
A tanács a véleményében megállapítja, hogy a 2015. évi – az európai uniós módszertan szerint számított – 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a bemutatott gazdasági folyamatokkal, továbbá az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. A hiány 0,6 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvényben meghatározott 3 százaléknál.
A makrogazdasági pályát – azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést – a tanács akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, továbbá a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források beáramlása a tervezetben foglaltaknak megfelelő lesz.
A KT kezdeményezi, hogy a kormány a jelzett kockázatokat számszerűsítse, és ennek alapján értékelje, hogy a tartalékok – különösen az Országvédelmi Alap 40 milliárd forintos előirányzata – elegendőek lesznek-e a kockázatok kezelésére, a 2,4 százalékos hiánycél eléréséhez, az államadósság-mutató 0,9 százalékpontos mérséklődéséhez.
A tanács a véleményében – a makrogazdasági folyamatok elemzése alapján – megalapozottnak tartja az idei gazdasági teljesítmény növekedésére vonatkozó várakozásokat. Megítélése szerint is az éves GDP-bővülés 3 százalék felett lehet, a kormány 3,2 százalékkal számol.
