Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles-törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön közölte újságírókkal, hogy képviselőcsoportja nevében levélben fordul az államfőhöz, kérve: ne engedjen a bankok nyomásgyakorlásának, és írja alá az elszámolási törvényt. A politikus szerint ugyanis a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek „éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen” a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket. Áder János válaszlevelében – amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-hez is eljuttatott – azt írta: „eleget téve az alaptörvényben rám rótt jogoknak és kötelezettségeknek, a devizahiteleket érintő törvény aláírásáról is a rendelkezésemre álló alkotmányos határidőn belül, alapos vizsgálatot követően hozom meg a döntésemet”.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-i parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll. A miniszterelnök korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete.
A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja. A bankok elszámoltatását a kormányfő a közjó szolgálatával indokolta. Kifejtette: a szabadság fontos, nélkülözhetetlen, de nem cél, csak előfeltétel, a cél a békés és igazságos élet. A közélet pedig csak akkor lesz igazságos, ha a politika célja a közjó keresése, kijelölése és végül a közös jó szolgálata – fogalmazott.
