Rendelet az elszámoltatásról

A jövő héten dönthet a devizatörvényről az Alkotmánybíróság.

Gőzerővel dolgozik a Magyar Nemzeti Bank azokon a képleteken, amelyek alapján a bankoknak el kell számolniuk a devizahiteles ügyfeleikkel. – Nem egyetlen rendeletről van szó, hiszen a különböző helyzetben lévőknek járó összeg kiszámításánál más tényezőket kell figyelembe venni – mondta lapunknak a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Nagy Márton kiemelte: az alaprendelet, amely azokra az adósokra vonatkozik, akik rendszeresen és határidőre fizették törlesztőrészleteiket, már nagyjából összeállt. S bár lassítja a végleges szövegek összeállítását, hogy azt egyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, a tervek szerint november elején nyilvánosságra hozzák az első jegybanki rendeletet.

Jövő hét kedden egész napos ülésen tárgyalja az Alkotmánybíróság (AB), hogy összhangban van-e az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény – értesült lapunk. A testület három bankper ügyében hoz döntést, az elsőfokú eljárások során az OTP Bank, az OTP Ingatlanlízing és az Eger és Környéke Takarékszövetkezet perében fordult a testülethez a Fővárosi Törvényszék, ezeket az ügyeket egyesítette az AB. Noha 90 nap áll rendelkezésre, akár már a jövő héten döntés születhet.

Az ügyben Trócsányi László igazságügyi miniszter is jogi véleményt küldött az Alkotmánybíróságnak. Szerinte megalapozatlan a Fővárosi Törvényszék által, a devizahiteles-törvény alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmánybírósági indítvány. Mint írta, a szabályozás célja az volt, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucat eljárásban, rövid időn belül dőljenek el a vitás kérdések.

Tegnap három bankpert tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla. Az UCB Ingatlanhitel Zrt. ügyében hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, s új tárgyalásra kötelezték az elsőfokú bíróságot. A Raiffeisen Lízing, s az MKB Bank Zrt. ügyében október 22-re halasztották a döntést.

Az ügyvezető igazgató szavai szerint külön jogszabályban kezelik majd azokat az ügyfeleket, akik késedelemben vannak a visszafizetéssel, illetve valami más tényező módosíthatja a nekik visszajáró összeg pontos kiszámítását. Végül külön figyelmet szentel a jegybank annak is, hogy pontosan milyen formában, milyen adatok közlésével kell tájékoztatni a pénzintézeteknek a devizahitelekkel rendelkező ügyfeleiket.

– Olyan részletesen szeretnénk szabályozni az ügyfeleket tájékoztató levél tartalmát, hogy amikor kézhez veszi a hitelintézeti értesítőt az adós, akkor saját maga is könnyen ki tudja számolni, pontosan menyi pénz jár vissza neki, illetve mekkora összeggel csökken a havi törlesztési kötelezettsége – emelte ki a lényeget Nagy Márton. Az ügyvezető igazgató kérdésünkre azt is elmondta, pontosan még nem tisztázott, hogy az alaprendeleten felül hány másik jogszabályt alkotnak. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy novemberben mindegyik megszületik majd.
Azt, hogy kinek mekkora öszszeg járhat vissza az elszámolási törvény alapján, illetve a forintosítás során, a képletek megjelenéséig nem lehet tudni, ráadásul az egész eljárást leállíthatja, ha a közeljövőben az Alkotmánybíróság elutasító döntést hoz az első devizahiteles-törvényről. Amennyiben mégsem így történik, a Bankmonitor.hu nevű pénzügyi szakportál számításai szerint az átlagos, példaként meghatározott adós – aki húsz évre vett föl hétmillió forintnyi svájci frank hitelt – 1,758 millió forintot kaphat vissza az egyoldalú kamatemelés, illetve az árfolyamrés alkalmazása miatt keletkezett károk ellensúlyozásaként. Vagyis ezzel az összeggel csökkenthetik a tőketartozását, ami annyit jelent, hogy 19 százalékkal eshet vissza az adós havi fizetési kötelezettsége. Ha ehhez hozzászámítjuk a törvény által kötelezően előírt kamatcsökkentés hozadékát, akkor összesen 29 százalékkal, 99 ezer forintról 70,6 ezer forintra mérséklődhet a havi törlesztőrészlet nagysága januárban. Ez azonban még mindig magasabb, mint az eredeti 51 ezer forintos törlesztőrészlet.

A devizahitelek forintosítása további csökkenést eredményezhet a havi fizetési kötelezettségben, ennek nagysága azonban eltérő lehet annak függvényében, mekkora volt a felvett kölcsön nagysága az ingatlan teljes értékéhez képest. Azok járhatnak a legjobban, akik kevés hitelt vettek föl. Ennél valamivel rosszabbul járnak a lakás forgalmi értékének feléig eladósodottak, nekik átlagosan négy százalékkal mérséklődhet fizetési kötelezettségük. Végül a devizahitelek forintosítása során azok a lakásvásárlók járhatnak a legrosszabbul, akik nagyobb összegű hitelt vettek föl, mint ingatlanjuk értékének fele. Nekik a forintra váltás mindössze egy százalékot hozhat a konyhára.
Az elemzés azt is fölveti, hogy a fizetési gondokkal küszködő családok egy részének nehézségeit nem fogja megoldani a mintegy harminc százalékkal alacsonyabb törlesztőrészlet. A hosszabb ideje fizetési elmaradásban lévő adósok ugyanis munkanélküliek, vagy bérük alacsonyabb, mint a hitelfelvételkor, így talán még az eredeti, havi 51 ezer forint kifizetése is gondot jelentene nekik.

Már több mint 330 milliárd forintot vett föl tízezer vállalkozás a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második szakaszában – olvasható a jegybank legfrissebb közleményében. További mintegy hetvenmilliárd forintról jelenleg is tárgyalnak ügyfeleikkel a bankok. A program mostani szakaszában – szemben a tavalyi első lépcsővel – jelentősen korlátozták azt a lehetőséget, hogy egy másik hitel kiváltására lehessen felhasználni az MNB támogatását. Emellett az új hitelek felvételére szolgáló kategóriában jelentős túlteljesítés tapasztalható. A bankok által a növekedési hitelprogram igénybevételével kihelyezett kölcsönök 98 százaléka ebbe a körbe tartozott. Ezen belül jelentős túlsúlyba kerültek a beruházási hitelek, az összes kölcsön hatvan százalékát ilyen célra vették fel. A forgóeszközhitelek aránya éppen meghaladta a 25 százalékot, míg az uniós támogatások előfinanszírozására a teljes hitelmennyiség 15 százaléka jutott. Érdekes, hogy a mikrovállalkozások vágtak bele leginkább bővítésekbe: nyolcvan százalékban új beruházásra kértek kölcsönt. A hitelek területi megoszlása jól tükrözi Közép-Magyarország erejét, hiszen ide jutott a kölcsönök több mint negyede, míg Észak-Magyarországra alig hét százalék.