Rendelet az elszámoltatásról

A jövő héten dönthet a devizatörvényről az Alkotmánybíróság.

– Olyan részletesen szeretnénk szabályozni az ügyfeleket tájékoztató levél tartalmát, hogy amikor kézhez veszi a hitelintézeti értesítőt az adós, akkor saját maga is könnyen ki tudja számolni, pontosan menyi pénz jár vissza neki, illetve mekkora összeggel csökken a havi törlesztési kötelezettsége – emelte ki a lényeget Nagy Márton. Az ügyvezető igazgató kérdésünkre azt is elmondta, pontosan még nem tisztázott, hogy az alaprendeleten felül hány másik jogszabályt alkotnak. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy novemberben mindegyik megszületik majd.
Azt, hogy kinek mekkora öszszeg járhat vissza az elszámolási törvény alapján, illetve a forintosítás során, a képletek megjelenéséig nem lehet tudni, ráadásul az egész eljárást leállíthatja, ha a közeljövőben az Alkotmánybíróság elutasító döntést hoz az első devizahiteles-törvényről. Amennyiben mégsem így történik, a Bankmonitor.hu nevű pénzügyi szakportál számításai szerint az átlagos, példaként meghatározott adós – aki húsz évre vett föl hétmillió forintnyi svájci frank hitelt – 1,758 millió forintot kaphat vissza az egyoldalú kamatemelés, illetve az árfolyamrés alkalmazása miatt keletkezett károk ellensúlyozásaként. Vagyis ezzel az összeggel csökkenthetik a tőketartozását, ami annyit jelent, hogy 19 százalékkal eshet vissza az adós havi fizetési kötelezettsége. Ha ehhez hozzászámítjuk a törvény által kötelezően előírt kamatcsökkentés hozadékát, akkor összesen 29 százalékkal, 99 ezer forintról 70,6 ezer forintra mérséklődhet a havi törlesztőrészlet nagysága januárban. Ez azonban még mindig magasabb, mint az eredeti 51 ezer forintos törlesztőrészlet.

A devizahitelek forintosítása további csökkenést eredményezhet a havi fizetési kötelezettségben, ennek nagysága azonban eltérő lehet annak függvényében, mekkora volt a felvett kölcsön nagysága az ingatlan teljes értékéhez képest. Azok járhatnak a legjobban, akik kevés hitelt vettek föl. Ennél valamivel rosszabbul járnak a lakás forgalmi értékének feléig eladósodottak, nekik átlagosan négy százalékkal mérséklődhet fizetési kötelezettségük. Végül a devizahitelek forintosítása során azok a lakásvásárlók járhatnak a legrosszabbul, akik nagyobb összegű hitelt vettek föl, mint ingatlanjuk értékének fele. Nekik a forintra váltás mindössze egy százalékot hozhat a konyhára.
Az elemzés azt is fölveti, hogy a fizetési gondokkal küszködő családok egy részének nehézségeit nem fogja megoldani a mintegy harminc százalékkal alacsonyabb törlesztőrészlet. A hosszabb ideje fizetési elmaradásban lévő adósok ugyanis munkanélküliek, vagy bérük alacsonyabb, mint a hitelfelvételkor, így talán még az eredeti, havi 51 ezer forint kifizetése is gondot jelentene nekik.

Már több mint 330 milliárd forintot vett föl tízezer vállalkozás a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második szakaszában – olvasható a jegybank legfrissebb közleményében. További mintegy hetvenmilliárd forintról jelenleg is tárgyalnak ügyfeleikkel a bankok. A program mostani szakaszában – szemben a tavalyi első lépcsővel – jelentősen korlátozták azt a lehetőséget, hogy egy másik hitel kiváltására lehessen felhasználni az MNB támogatását. Emellett az új hitelek felvételére szolgáló kategóriában jelentős túlteljesítés tapasztalható. A bankok által a növekedési hitelprogram igénybevételével kihelyezett kölcsönök 98 százaléka ebbe a körbe tartozott. Ezen belül jelentős túlsúlyba kerültek a beruházási hitelek, az összes kölcsön hatvan százalékát ilyen célra vették fel. A forgóeszközhitelek aránya éppen meghaladta a 25 százalékot, míg az uniós támogatások előfinanszírozására a teljes hitelmennyiség 15 százaléka jutott. Érdekes, hogy a mikrovállalkozások vágtak bele leginkább bővítésekbe: nyolcvan százalékban új beruházásra kértek kölcsönt. A hitelek területi megoszlása jól tükrözi Közép-Magyarország erejét, hiszen ide jutott a kölcsönök több mint negyede, míg Észak-Magyarországra alig hét százalék.