A 2015-ös költségvetés megfelel az államháztartási törvénynek

Az ÁSZ összeállította véleményét a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról.

Az elnök kiemelte: az ÁSZ törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról, mely 17 258,2 milliárd forint kiadási és 16 380,6 milliárd forint bevételi főösszeggel számol. Ennek az ÁSZ a 82,7 százalékát, illetve 88,9 százalékát ellenőrizte. Hangsúlyozta: az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak ítélte, illetve 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. Az ÁSZ szerint a bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott – fűzte hozzá Domokos László.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) október 20-án terjesztette a Költségvetési Tanács elé a tervezetet. Közleményük szerint az NGM a költségvetés kidolgozásánál arra törekedett, hogy egyrészt 2015 a banki elszámoltatás éve legyen, és részben ennek köszönhetően több pénz maradjon a családoknál, ezzel is erősítve a nemzetgazdaság számára fontos belső keresletet. A kormány másik fő célja, hogy nagyarányú bürokráciacsökkentést indítson el Magyarországon, ami az ország gazdasági versenyképességét jelentősen javítja.

Varga: Ösztönözni kell a növekedést

„Olyan költségvetés fog születni, amely alapvetően a növekedésre és a munkahelyteremtésre fog fókuszálni. A kormánynak az a célja, hogy Magyarországon minél több ember dolgozzon, minél több ember tudja jövedelmen keresztül eltartani a családját. A növekedést szeretnénk ösztönözni, hiszen most már nem annyira az adósság féken tartása, hanem inkább a növekedés a legfontosabb célunk. Ebből a szempontból tehát egy nagyon jó költségvetés fog születni, amely tekintettel van a vállalkozások, a gazdaság és az emberek érdekeire” – mondta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a terveket illetően.

Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője hozzátette: a „részben megalapozott” minősítések azzal függnek össze, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában ezúttal sem álltak rendelkezésre teljes körűen a költségvetést megalapozó jogszabályok. Ismertette: az ÁSZ szakemberei a költségvetési javaslat kockázatai között vették számba az adóbevételeknél azt, hogy az e-útdíjból várt, bevételnövekedést eredményező intézkedést még nem ismertette a kormány (ez 40 milliárd forintos kockázatos tételre tehető), és az is kockázatot jelent, hogy az internethasználat után fizetendő távközlési adóval kapcsolatos módosítást visszavonják (ez 25 milliárd forintos bevételelmaradás).

Kifejtette: ugyancsak a költségvetés bizonytalan tételét jelentheti az áfánál az adóbeszedési hatékonyságból, az online pénztárgépek kiterjesztéséből fakadó tervezett többletbevétel kockázata is, illetve a kisadóknál a várt áfa-többletbevétel esetleges elmaradása is a kockázatos tételeket emeli (együttesen mintegy 40-75 milliárd forintra tehető ezeknek az összege).

Domokos László kiemelte: a jövő évi büdzséről szóló vélemény kialakítása kapcsán az ellenőrzés célja az volt, hogy az ÁSZ járuljon hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve a módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó, leginkább megalapozott költségvetést fogadjon el a decemberi zárószavazáskor.

Az elnök kiemelte: az ÁSZ költségvetési véleménye nem makrogazdasági elemzés, a kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát az ÁSZ elfogadja, a gazdasági növekedésre, az inflációra, illetve az egyéb területekre vonatkozó mutatókat nem minősíti a számvevőszék.

Domokos László rámutatott: a tervezet szerint az államadósság-mutató a 2014. évi 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül.

A számvevőszék elnöke kiemelte: az európai uniós módszertan (EDP) szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél 200 milliárd forinttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek. Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató – az államadósság és a hiány – alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok – például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra – előnytelenül alakulnak. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése vagy elmaradása további kockázatot hordoz – fűzte hozzá Domokos László. A számvevőszék elnöke elmondta: a központi költségvetési tartalékok összege 332,9 milliárd forint, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forintos előirányzata megalapozott.

Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzatát részben megalapozottnak minősítette az ÁSZ, nem azért, mert ezt az összeget eleve kevesellte, hanem azért, mert a számvevőszék szerint a törvényjavaslat indokolása nem tartalmazza, hogy előirányzatának meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt a kormány – fűzte hozzá az elnök.

Domokos László rámutatott: részben az alaptörvény új közpénzügyi előírásai, részben az uniós keretek szigorodásának eredményeként javult a költségvetési tervezés átláthatósága, színvonalasabbá vált a folyamat fejezeti szintű irányítása.

Kiemelte: az ÁSZ a költségvetési vélemény nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, folyamatosan támogatja a Költségvetési Tanács munkáját, annak érdekében, hogy a KT a parlamenti zárószavazás előtt megalapozott döntést hozhasson az államadósság-szabály teljesüléséről.