Tállai: A 2015-ös költségvetés a realitásokon alapszik

Az államháztartás stabilitásának fenntartása, a nemzeti vagyon gyarapítása – többek között ezek a büdzsé prioritásai.

Az életpályamodellekről szólva pedig kiemelte, hogy a pedagógusok 38 milliárd, a fegyveres és rendvédelmi szervek pedig 44 milliárd forint többletforrást kapnak a jövő évi költségvetésben.

Beszámolt arról is, hogy a második államreformot kidolgozó bizottság már megkezdte munkáját, ennek eredményeképpen csökken majd az állam működtetési költsége és gördülékenyebb lesz az ügyintézés.

A foglalkoztatás bővítését a munkaerőpiacon kívánja elérni a kormány, ennek érdekében átalakítja a szakképzést. A segély helyett munka elvét követve pedig növeli a jövő évi költségvetésben a közfoglalkoztatás támogatását – sorolta.

Volner János (Jobbik) úgy vélte, hogy a régi megszorítások mintájára készült a jövő évi költségvetés is, és azt kérdezte Tállai Andrástól, hogy a szocialista kormányok alatti hat megszorításból hányat helyezett hatályon kívül a Fidesz-kormány.

Az államtitkár válaszában az energia árának csökkentését, a devizahitelesek helyzetének megoldását, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését nevezte meg.

Volner János kifogásolta, hogy GDP-arányosan 2010 és 2015 között az egészségügyi kiadások szavai szerint 9,1-ről 8,1 százalékra, az oktatási kiadások 11,6-ról 9,7 százalékra, míg a felsőoktatási kiadások 3,3 százalékról 3 százalékra csökkentek. Azt is megkérdezte, hogy hol van a kormány által ígért 1 millió új munkahely, továbbá úgy vélte, hogy nyomtalanul eltűnt a magánnyugdíjpénztáraktól elvett 3 ezer milliárd forint, pedig ezzel a GDP 10 százalékát kitevő összeggel jelentősen lehetett volna csökkenteni az államadósságot.

Tállai András válaszában elmondta, hogy a kormány jövőre felszámolja a kórházak adósságait, a háziorvosok pedig 2 milliárd forintot kapnak az ellátások megerősítésére. Az egymillió új munkahelyet pedig az ígért 10 év végén kérjék számon a kormányon – jegyezte meg. Eddig 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, az államadósság pedig csökkent – tette hozzá az államtitkár.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a bankok elszámoltatása felől érdeklődött, és úgy vélte, hogy az áfacsalás mindaddig fennáll, amíg az EU-ban is magasnak számító 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa. Javasolta, hogy a gyermekneveléshez szükséges termékek és az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen 5 százalékra. Kifogásolta, hogy a kormány a nyugdíjak értékmegőrzését hangoztatja, így emelésük szóba sem kerül. A kormány által a multicégekkel kötött stratégiai megállapodásokat pedig azért nem tartotta jónak, mivel véleménye szerint így a kkv-k rovására jutnak nagyobb profithoz ezek a cégek, amit ki is visznek az országból.

A NAV elnökének beutazási tilalmáról azt mondta az államtitkár, hogy nincs vád, csak vádaskodás, és Magyarország zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Az áfabehajtásban – egy uniós tanulmány szerint – a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország, de a sűrített adatszolgáltatással, valamint a gyakoribb ellenőrzésekkel a helyzet javul. A nyugdíjak értékéről pedig úgy vélekedett, hogy azok csak a gazdaság teljesítőképességének a függvényében emelhetők.

Varju László (független) képviselő Európa szegény országának nevezte Magyarországot. Havi 8 ezer új munkahely kellene, mivel a közmunkások finanszírozása az adóbevételből történik – vélte a képviselő. Tóth Csaba (MSZP) bizottsági alelnök felszólalásában pedig – egyebek mellett – az egészségügyi kiadások alacsony voltát, továbbá az állam működtetésének magas kiadását kifogásolta.

Szelényi Zsuzsanna (Együtt) a költségvetési bizottság tagjaként – a gazdasági bizottság tagjainak egyhangú hozzájárulásával – szólalt fel az ülésen. A jövő évi költségvetés bevételi oldalának megalapozatlanságát kifogásolta.

Tállai András az előbbi felvetésre az Állami Számvevőszék jelentésével válaszolt: a bevételi oldalból mindössze 105-110 milliárd forint lehet megalapozatlan.