Az olajtermelő államok fizetőeszközének nyár óta tartó gyengülése eddig – az orosz rubel mellett – leginkább az államcsőd közelében álló Venezuelát és az Afrika legnépesebb államának számító Nigériát viselte meg a legjobban az IMF elemzése szerint. A valutaalap idézi több energiakutató intézet számítását, miszerint 2015-ben csak kismértékben emelkedhetnek az energiaárak, legfeljebb 4 százalékos kitermeléscsökkenés várható, az olaj hordónkénti ára pedig csak 2019-re közelítheti meg a 80 dollárt.
A valutaalap szerint az olaj árának esése csak 20-25 százalékban tudható be a globális kereslet növekedésének, a többi a kitermelés magas szinten tartásának tulajdonítható. Emögött pedig a legnagyobb olajexportáló államokat tömörítő OPEC legerősebb tagja, Szaúd-Arábia áll, amely elutasítja a kitermelés mennyiségének csökkentését, ami emelhetné az árakat. Az egyoldalú döntés hatását az is mutatja, hogy miközben szeptemberben az olaj ára 40 százalékot zuhant, addig a nemesfémeké szinte alig mozdult, márpedig a két árindex között általában szorosan kimutatható az összefüggés.
Az olajimportőr országok szempontjából nézve az alacsonyabb energiaárak 2015-ben 0,3–0,7 százalékos növekedést jelenthetnek átlagosan, az egyes országok energiaigényétől függően. Az Egyesült Államok szempontjából például kevés változást jelent az olcsóbb olaj, mert a fogyasztás felét maga állítja elő, az energiaigényesebben termelő feltörekvő országok pedig jobban érzik az előnyöket. A kínai GDP 5,4 százalékát teszi ki az olajfogyasztás, míg India és Indonézia esetében ez 7,5 százalék. Az alacsony olajárral leginkább az Egyesült Államok jár jól, mert az olajat dollárban jegyzik, így miközben a dollár erősödött, addig nyár óta a dollárhoz képest az euró nyolc százalékkal gyengült, a japán jen pedig 14 százalékot veszített erejéből.
Az IMF-elemzés kiemeli, hogy az olajexportőr országoktól gazdaságilag függő térségek számára is kifejezetten káros az olcsó olaj: így például Oroszország esetében a FÁK-államok, Venezuela esetében az egész karibi térség, az öbölállamoknál a megrendelésektől függő közel- és közép-keleti országok, például Pakisztán érzik a visszaesést. Az olcsó olajon a legtöbbet Oroszország, Venezuela, Ecuador, az öböl menti államok, Angola, Gabon, Egyenlítői-Guinea és Kongó veszít, esetükben az export 50–94 százalékát teszi ki az olaj, és a költségvetési bevételek 30–75 százaléka is innen származik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!