A következő három évtizedben folytatódik a már látható tendencia, a világ gazdaságának erőviszonyai eltolódnak a feltörekvő országok felé – ez derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég tanulmányából. A világ 2050-ben: Folytatódik a gazdasági erőviszonyok eltolódása? című írás rámutat, hogy Kína 2030-ra a világ vezető gazdasági hatalma lesz, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat. A távol-keleti országban hosszú távon gondot okoz majd az elöregedő társadalom és a beruházások csökkenő megtérülési aránya. Az ország a fenntarthatóbb értékeket megcélozva pedig a másolás helyett az innováció felé mozdul el.
A jövő Indiáé is. Mint a szerzők kiemelik, az ország 2035-re 10 trillió dolláros gazdasággá válhat, amennyiben képes folyamatos fejlődést elérni az infrastrukturális beruházások, az intézményi reformok, valamint a teljes népesség oktatási szintjének emelése terén.
Az átlagos egy főre eső jövedelem 2050-ben (PPP-alapon) még mindig csak az egyesült államokbeli átlag 40 százaléka lesz Kínában, illetve negyede Indiában.
A tanulmányból számos érdekesség derül ki: legfőképp az ázsiai országok szembetűnő erősödése. Vietnam és a Fülöp-szigetek hosszú távon akár 5,5 százalékos átlagos éves növekedési ütemet is elérhet. Malajzia gazdaságának 4 százalékos éves várható növekedése meghaladja majd Kínáét.
Emellett Indonézia, Brazília és Mexikó mint feltörekvő országok 2030-ra akár meg is előzhetik az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot. Az európai gazdaságok közül a tanulmány egyedül Lengyelországot említi, amelynek átlagos növekedési üteme hosszú távon várhatóan Oroszországot is meg fogja előzni. A szerzők rámutatnak az európai gazdaságok romló tendenciájára is. Mint írják: „Európának össze kell szednie magát, ha nem akar lemaradni a globális gazdasági erőviszonyok történelmi léptékű átrendeződésében.” Azért gyorsan hozzáteszik, hogy Észak-Amerika mellett Európa mindössze 2 százalék körüli növekedése is még évtizedekig jelentős szerepet játszik majd a világ gazdasági erőterében.
A tanulmány az országok gazdasági előrejelzését a vásárlóerő-paritáson alapuló GDP alapján vizsgálta.
A vásárlóerő-paritás mint számítási módszer méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
A tanulmány felhívja a figyelmet az Afrika szubszaharai térségi beruházásokra. A nagyvállalatok az infrastruktúra fejlesztése révén járulhatnak hozzá helyi gazdaságok növekedéséhez. Emellett érdemes lehet a társadalmi és gazdasági infrastruktúra (iskolák, utak, vasutak, energia- és vízhálózatok) kiépítésébe is beruházni a hosszú távú siker szempontjából. Mint kiemelik, Nigéria (akárcsak az ázsiai országok) hosszú távon akár 5,5 százalékos átlagos éves növekedési ütemmel megelőzheti a német gazdaságot is.
