Az MNB közleményében kiemelte, hogy az intézmény vezetése a jegybanktörvénnyel összhangban megfogalmazott alapokmányában foglaltak szerint arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez és a társadalmi jólét növeléséhez. Hozzátették: fenntartható pozitív eredmény esetén, a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon döntenek arról, hogy ezt a stratégiát miként valósítják meg. „A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve.”
Hangsúlyozták, hogy az általuk alkalmazott ingatlanvásárlási gyakorlat megegyezik a központi bankok nemzetközi gyakorlatával. A német jegybank több üdülőt, Berlinben vendégházat és két képző- és tréningközpontot üzemeltet, emellett művészeti gyűjteménnyel, valamint érem- és bankjegygyűjteményt tartalmazó pénztörténeti központtal rendelkezik. Az osztrák jegybank sport- és tréningközpontot, illetve banktörténeti múzeumot működtet Bécsben, míg a lengyel központi bank három üdülő- és szabadidőközpontot tart fent. A Bank of England művészeti gyűjteménye mellett nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a Központi Banki Tanulmányok Központjának üzemeltetésével támogatja a brit pénzügyi képzést. Ugyancsak képzési céllal hozta létre oktatási intézetét a francia központi bank is – írják.
Az MNB hangsúlyozta, hogy a jegybanktörvény értelmében törvényben foglalt feladatai végrehajtása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, így ingatlanvásárlásra vonatkozó, illetve más döntéseit a kormánytól, az ellenzéki pártoktól és a pénzpiaci lobbiktól függetlenül hozza meg. Az MNB közleményében azt is kiemelte, hogy minden, a függetlenségét sértő vagy korlátozni próbáló párpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy az ingatlanvásárlásokat mások mellett többször is bírálta a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló Bodnár Zoltán, aki korábban a jegybank alelnöke volt.
Bodnár többek között azért támadta a napokban a nemzeti bankot, mert információi szerint az Andrássy úton akar újabb ingatlanokat venni az intézmény. Arra szólította fel Matolcsy Györgyöt, hogy tisztázza, igaz-e a vásárlási terv, s ha igen, milyen célra és mennyiből vásárolná meg az épületeket az MNB. Bodnár az ingatlanvásárlások mellett az alapítványok létrehozását is támadta. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy vessen véget a költekezésnek.
Bodnárral kapcsolatban a közleményben megjegyzik, hogy az ő alelnökségének időszakában az MNB jóval több saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most: 1995 és 1998 között a jegybank 18 rekreációt szolgáló üdülőtulajdonnal rendelkezett, melyek között két horvátországi ingatlan is volt. Ehhez képest az MNB jelen pillanatban 4 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, kettő esetében pedig az adásvételi szerződés már aláírásra került, de a birtokbavétel még nem történt meg – tették hozzá.
Arra is emlékeztettek, hogy a felelőtlen költekezést vizionáló Bodnár Zoltán az általa vezetett, állami tulajdonú Eximbank, „az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozat keretén belül, 2008-ban 124,2 millió euró hitelt adott egy offshore cégnek egy nem létező moszkvai pláza megépítésére”. Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a „moszkvai fantompláza” néven elhíresült ügyben a beruházás megrendelője egy olyan cég volt, amelyet az Eximbanknál és az ügyletet biztosító Magyar Exporthitel Biztosítónál senki sem ismert, ennek ellenére egy fillér önrész nélkül megkapta a kedvezményes hitelt. A magyar cég egy kapavágást sem tett, csak továbbfolyatta az állami pénzeket egy offshore cégnek.
Az ügyben a magyar államot csaknem 27 milliárd forint kár érte, amelyet végső soron a magyar adófizetőknek kell állniuk. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján jelenleg is nyomozás folyik hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.
