Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy éves összevetésben az üzemanyag, valamint a háztartási energia árának csökkenése vitte le az inflációt, januárban egyedül az üzemanyagárak csökkenése 0,6 százalékponttal csökkentette a fogyasztóiár-színvonalat.
A KSH adatai szerint a maginfláció decemberhez képest változatlan maradt, tavaly januárhoz viszonyítva pedig 0,7 százalékos volt a decemberi 0,9 százalék után, amit a korábban közölt 0,8 százalékról módosított a KSH.
Mináry Borbála elmondta, hogy az élelmiszerek ára decemberhez képest nőtt ugyan, de tavaly ugyanígy volt az év első hónapjában, ahogyan kifutottak a decemberi akciók. Hozzáfűzte: a szeszes italok is drágultak az adóemelés hatására.
Az év első hónapjára tovább gyorsult a fogyasztó árak csökkenése: tavaly októberben 0,4, novemberben 0,7, decemberben pedig 0,9 százalékkal csökkentek az árak, Mináry Borbála szerint ugyanakkor nem lehet deflációról beszélni. Januárban a nyugdíjas fogyasztói árindex decemberhez képest 0,1 százalékos árnövekedést, míg tavaly január óta 1 százalékos csökkenést jelzett.
Mináry Borbála elmondta, hogy a meglévő decemberi adatok alapján az Európai Unió tagállamainak több mint felében csökkentek a fogyasztó árak, a kőolajár világpiaci árának csökkenése miatt. Az EU 28 tagállamában a fogyasztói árak 2014 decemberében átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek éves összevetésben a harmonizált előzetes adatok szerint. Görögországban és Bulgáriában csökkentek leginkább az árak (2,5, valamint 2 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1 és 0,8 százalék) volt decemberben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adataira reagálva közölte: a nemzetközi dezinflációs környezetnek köszönhetően 2015 egészében alacsony árdinamikára számítunk, ezért inkább a külső hatások által kevésbé érintett termékkörök (alkohol- és dohánytermékek, piaci szolgáltatások) esetében van esély drágulásra.
Hangsúlyozzák: a legfrissebb adat sorozatban ötödik alkalommal mutat negatív értéket. Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. Az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, a növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését segítik elő. A fogyasztás erősödése a gazdasági növekedést támogatja – teszik hozzá.
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja a múlt hónapban csökkent, de továbbra is a már két éve jellemző 1,5-2 százalékos sávban maradt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelentés után.
Az MNB elemzése szerint az infláció alakulását középtávon meghatározó tételek között az iparcikkek árai egy év alatt lényegében nem változtak, ezen belül a tartós iparcikkek ára általában csökkent, a nem tartósaké nőtt. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje januárban változatlan maradt az előző hónaphoz viszonyítva.
A piaci szolgáltatások árának alakulása szempontjából az év eleji átárazások meghatározóak, emlékeztet az MNB és megállapítja, hogy a 0,3 százalékpontos emelkedés decemberről januárra alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A mérsékeltebb szolgáltatási díjemelkedés elsősorban mobiltelefon- és internettarifáknak a korábbi éveknél visszafogottabb növekedésének köszönhető.
