A Baker Hughes olajipari szolgáltató szerint 1987 óta nem látott ütemben, hetente csaknem százával zárnak be palagáz-kitermelő kutak. A tavaly októberben üzemelő 1609 kút közül január végén már csak 1223 működött, és szakemberek szerint számuk az év végére ezer alá fog csökkenni.
Az amerikai szárazföldi kutak nyereségessége rendkívül változó: egyes telepek csak 90 dollár feletti olajár mellett képesek profitot termelni, míg mások akár már 30 dolláros világpiaci ár esetén is nyereségesek lehetnek.
James Burkhard, az IHS Energy olajpiaci kutató igazgatója szerint az amerikai upstream (kutatás és kitermelési) iparág rendkívül árérzékeny. Az olajárak stabilizálódásáig valószínűleg lelassulnak a fúrások, a világpiaci tendencia gátat szab a szárazföldi palaolaj-kitermelésnek, amely az elmúlt öt évben az olajpiaci kínálat növekedésének a motorja volt. Hozzátette: mivel a szárazföldi (onshore) kutak általában nem megállíthatatlanul nagy, több milliárd dolláros projektek, ezért viszonylag egyszerűen leállíthatók és újraindíthatók.
A palaolaj-kitermelésben is érdekelt nagy olajvállalatok több ezer munkást bocsátanak el és befagyasztják a beruházásokat a csökkenő olajárak miatt – számol be az Euronews. Mint írják, a világ legnagyobb bányászati vállalata, a BHP Billiton 40 százalékkal csökkenti az észak-amerikai palaolaj-kitermelését. 26 fúrószigetből 10-et bezár június végéig. Ezzel egy időben viszont fokozza a megmaradó fúrószigetek működését.
A hírportál szerint az alacsonyabb olajár alapvetően pozitív irányba mozdítaná az amerikai gazdaságot, az olcsóbb fogyasztói javak és üzemanyag által, azonban az utóbbi években az olajipar a gazdasági növekedés meghatározó eleme lett, így árnyaltabb a hatás.
John White, a Roth Capital Partners vezető elemzője szerint átalakultak a palaolaj-kitermelés gazdaságossági mutatói, és ezért a kutatási aktivitás csökkenésére lehet számítani. „A viszonylag könnyen kitermelhető területeken kisebb számban, de nagyobb hozamú kutakkal folytatódnak majd a fúrások” – mutatott rá.
