Ez lesz a román Kásler-per?

A közép- és kelet-európai devizakölcsönügyek legtöbbet tapasztalt szakértőivé válhatnak az Európai Bíróság bírái.

Az eset kiindulópontja a magyar hitelfelvevőknek is ismerős lehet. Két magánszemély a Volksbankkal kötött megállapodást: elsőként 8000 euró kölcsönről volt szó, amelyhez 103 ezer frankos hitel társult. A szerződések – egyebek mellett – lehetővé tették, hogy a pénzügyi intézmény bizonyos esetekben egyoldalúan módosíthassa a kamatlábat, emellett a bank úgynevezett kockázati jutalékot is felszámíthatott.

Az uniós eljárás lényegét Lehóczki Balázs, a luxemburgi fórum sajtóosztályának munkatársa foglalta össze kérdésünkre. Először is felidézte, hogy az uniós előírások szerint a fogyasztókat semmilyen kötelezettség teljesítésére sem szoríthatják rá a tisztességtelen szerződési feltételek. Az EU normái ugyanakkor lehetővé teszik, hogy jogszabályaikban a tagállamok kimondják: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás kapcsán a bíróság nem vizsgálhatja a kikötések tisztességtelenségét. A fogyasztó tehát aláírhat olyan szerződést is, amellyel saját helyzetét nehezíti meg, de csak egy esetben: ha az adott szerződéses feltételek világosak és megérthetők. Ezek alapján a mostani per legfontosabb kérdése lényegében úgy foglalható össze: vizsgálhatják-e Romániában, hogy a Volksbank egyoldalú kamatemelésről és a kockázati járulék kikötéséről szóló szerződési feltételei tisztességesek-e.

A romániai eset egyes részletei miatt némelyeknek a Kásler-ügy juthat az eszébe. Mint emlékezetes, a devizaügyek hazai rendezésében mérföldkőnek számított a Kásler házaspár OTP ellen indított és az európai fórumot is megjárt pere. Tavaly tavasszal az Európai Bíróság a hazai hitelvita kapcsán rámutatott: az uniós irányelv abból indul ki, hogy az ügyfél hátrányos helyzetben van az eladóhoz, a szolgáltatóhoz képest, ugyanis kevesebb az információja, és esetleg tárgyalni sem tud úgy, mint üzletfele. Mindebből az következik, hogy a hitelfelvevő nem tudja megfelelően befolyásolni a megállapodás tartalmát, csupán elfogadhatja az előzetesen megfogalmazott feltételeket. Mindezek miatt Luxemburg úgy látta, a legfőbb hazai ítélkező fórum megkeresheti a magyar jogban azokat a paragrafusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a bírák orvosolják a hibát: kiiktassák a tisztességtelen feltételt, és helyreállítsák az egyensúlyt a szerződő felek között.

Az Európai Bíróság határozata rögzítette azt is, hogy az ügyfél számára alapvető jelentőségű, hogy a szerződéskötés előtt megismerje, megértse a feltételeket. Így döntheti csak el, elfogadja-e az előzetesen megfogalmazott pontokat, és aláírja-e az eladóval, a szolgáltatóval a megállapodást. Az uniós irányelv megköveteli, hogy az ügyfél számára a kikötések összefüggéseikben is megismerhetők, átláthatók és követhetők legyenek. A Kásler-perben meghozott luxemburgi döntés utóbb kiindulópontként szolgálhatott a tavaly nyáron és ősszel elfogadott adósmentő törvények kidolgozásánál.

Hogy a romániai ügyben milyen állásfoglalás születik, arról csütörtökön értesülhet az érdeklődő közvélemény, az Európai Bíróság ugyanis a tervek szerint akkor hirdeti ki ítéletét.