Az alelnök kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul.
Jelezte, hogy a készülő törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is.
Windisch László elmondta, a vizsgált esetekben – Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB-bankcsoport – sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló. Hangsúlyozta, nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal – jelezte.
Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak – mondta.
A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy – a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint – stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanú szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e – jelezte.
Ha egy kötvénykibocsátó cég nem tudja visszafizetni a kötvények ellenértékét, ez esetben a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére – jegyezte meg.
Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy most nem az elmúlt 15 év felügyeletének minősítését végzik, hanem a befektetői bizalom megerősítésén dolgoznak. Az eseteket a jegybank eljárása során tárták fel, és továbbra is elszántsággal végzik a munkájukat. Hozzátette: ennek érdekében olyan jogszabály-módosításokra tesznek javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket.
Szerinte változtatni kell az ellenőrzések gyakoriságán is, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.
Hangsúlyozta: a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladnak előre, minden visszaélést fel fognak tárni, a jegybank képes erre – mondta.
Fejlesztésekre szánt több mint egymilliárdos megtakarítását veszítheti el a Pest megyei Alsónémedi, miután a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt.-nél diszkont kincstárjegyben fekvő pénz visszafizetése a cég tevékenységének felfüggesztése miatt bizonytalan – tájékoztatta a település polgármestere az MTI-t.
Fejlesztésekre szánt több mint egymilliárdos megtakarítását veszítheti el a Pest megyei Alsónémedi, miután a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt.-nél diszkont kincstárjegyben fekvő pénz visszafizetése a cég tevékenységének felfüggesztése miatt bizonytalan – tájékoztatott a település polgármestere.
Vincze József (független) elmondta: március 6-án a sajtóból értesültek arról, hogy az MNB részlegesen felfüggesztette a Hungária Zrt. tevékenységét. Mivel Alsónémedi önkormányzata csaknem egymilliárd 18 millió forintot tartott állampapír formájában a cégnél, még aznap írásban kértek tájékoztatást az MNB által kirendelt Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-től, de sem tőlük, sem mástól nem kaptak eddig választ. Március 9-én rendkívüli képviselő-testületi ülést hívtak össze a helyzet megtárgyalására, illetve az esetleges intézkedések meghozatalára, de érdemi döntést információhiány miatt nem hozhattak, csupán egy határozatot fogadtak el, melyet a község honlapjára is feltettek.
A határozatban egyebek mellett az olvasható, hogy (...) a polgármester személyes megkeresésére sem a Hungária Zrt., sem a Keller Zrt. értéktár, sem a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft., sem a Magyar Nemzeti Bank érdemi információt – a folyamatban lévő eljárásra való tekintettel – nem adott. Csupán annyit tudni, hogy a kirendelt felügyeleti biztos vizsgálatának lezárta után várható tájékoztatás – közölte a polgármester.
Az MNO utánanézett az Igazságügyi Minisztérium nyilvános, mindenki számára elérhető, ingyenes céginformációkat szolgáltató adatbázisában, és kiderült, hogy a Buda-Cash és a BRD-bankcsoport cégkivonataiban valóban van átfedés a könyvvizsgáló cég kilétében, a bejegyzések azonban elég frissek, a bűncselekmények elkövetése viszont hosszabb időszakra nyúlik vissza. Így nehéz megfejteni, hogy az MNB melyik időszakban milyen átfedést talált közös kapocsnak és vizsgálatra érdemesnek.
A könyvvizsgálók feladatáról és annak elvégzéséről Agócs Gábort, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara pénz- és tőkepiaci tagozatának elnökét kérdezte az MNO:
– A könyvvizsgáló egy széleskörűen szabályozott szakma, Magyarországon az Európai Unióban is érvényes törvények szabályozzák, amelyek várhatóan 2016-tól tovább szigorodnak. A munka lényege a cégek éves beszámolójának hitelesítése, amire az üzleti év lezárása, azaz december 31. után kerül sor. Az éves beszámoló a mérlegből, a kimutatott eredményből és egy szöveges beszámolóból áll. A könyvvizsgáló a vizsgálatról jelentést ad, de azt tudni kell, hogy ez csupán véleményezés, a cég üzletmenetébe a könyvvizsgálónak nincs beleszólása. A magyar könyvvizsgálók a nemzetközileg elfogadott standardok alapján dolgoznak.
– A könyvvizsgáló munkája során fény derülhet csalásokra?
– A manipulatív működés feltárása nem a könyvvizsgáló feladata, eszközei nem is alkalmasak erre, az egy külön szakma. Csak bizonyos mértékig, igen felületesen lehet felfedezni, ha valami nem a szabályoknak megfelelően történt. A könyvvizsgálónak ezt bele kell foglalnia jelentésébe.
– A pénz- és tőkepiacon dolgozó könyvvizsgálók munkája mennyiben tér el a többi kollégáétól?
– Az ezen a területen dolgozó szakembereknek speciális feltételeknek kell megfelelniük, ez a munka szerteágazóbb, hiszen egy értékpapírokkal dolgozó, nagy ügyfélállománnyal dolgozó befektetési cég bonyolultabb, mint mondjuk egy termelő cég. Speciális törvényismeretre is szükség van, a befektetési szolgáltatásokról szóló törvényről van szó. És természetesen mindennek megfelelő minősítéssel is rendelkezni kell. Esetükben az esetleges manipulációkra utaló jelekről a megfelelő felügyelet, az MNB felé kell jelentést tenniük – mondta Agócs Gábor.
