Ömlött az adóforint az államkasszába

A szaktárca szerint a növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy zsugorodásnak indult a feketegazdaság.

Jakubász Tamás
2015. 03. 12. 4:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kis túlzással úszott az adóbevételekben tavaly az államkincstár, a négy legfontosabb közteherfajtából ugyanis jóval nagyobb summa érkezett, mint 2013-ban. A hatszázötvenmilliárdos növekmény abból állt elő, hogy hat százalékkal több bevétel folyt be személyi jövedelemadóból, nyolc százalék pluszt jegyeztek fel az áfánál és a tb-járulékoknál, a társasági adó pedig huszonkét százalékkal ugrott meg.

Kiemelt tétel a forgalmi adó. Tavaly a vásárlóktól, a gazdaság szereplőitől háromezermilliárd forint érkezett az államkasszához ilyen címen, míg a korábbi év adata alig haladta meg a 2800 milliárdot. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkárától azt kérdeztük: minek tulajdonítható a 226 milliárdos plusz?

Emelkedő reálbér, szélesedő munkalehetőségek, csökkenő rezsidíjak, alacsony infláció – Pankucsi Zoltán szerint egyebek között ezek a tényezők vezettek oda, hogy a lakosság a korábbinál többet költhetett a boltokban. – A forgalmi adatok emelkedésében az új típusú pénztárgépek rendszerbe állítása is lényeges szerepet játszott – fogalmazott a minisztériumi vezető. – Elsősorban azért – folytatta –, mert az online készülékek alkalmazása miatt az eddig többé-kevésbé feketén üzletelő kereskedők ma már kénytelenek rendszeresen beütni a vásárlásokat, az értékesítések után pedig a forgalmi adót is meg kell fizetniük. Az illegálisan tevékenykedőket ma már egyszerűbben utolérheti a hatóság, ezt segíti az a nagyjából 115 millió – forgalmi és más információkat tartalmazó – adatcsomag, amely az új pénztárgépektől 2014-ben érkezett a hatósághoz.

– A legális viszonyok térnyerésének folyamata más adóknál is növekedést idéz elő – mondta Pankucsi Zoltán. Jelezte: ha a kereskedő bevallja a forgalmát, akkor kénytelen számlát kérni a beszerzéseiről is. Emellett pontosan nyilatkoznia kell az alkalmazásában álló személyekről, hiszen nehezen hihető, hogy nagy árumennyiséget kevesen mozgatnak meg, vagy az ügyfelek sokaságát csupán egy-két ember szolgálja ki. Az érintettek után természetesen be kell fizetni az adót, a járulékot, miközben a cég nyeresége kapcsán társasági adót is át kell utalni az államkincstárnak.

A kormány az idén komoly summát remél a feketézés ellen bevezetett elektronikus megoldásoktól: az új kasszák a tavalyinál is nagyobb, százmilliárdokban mérhető bevételt hozhatnak a közkasszának. – Az sem mellékes, hogy a napokban befejeződött az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer, az ekáer próbaüzeme, a szisztéma tehát a maga teljességében működik – fűzte hozzá Pankucsi Zoltán. Mint mondta, az ekáer annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű, s így szükségképpen adózatlan árut szerezzenek be, esetleg fiktív adásvételek után igényeljék vissza az áfát. A minisztérium szakembere úgy vélte: a közúti rendszer akár el is tüntetheti hazánkból az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét. A várakozások szerint egyébként az idén az ekáer hatvanmilliárd forintot fialhat az államkincstárnak.

Szakmai berkekben többen is osztják a kormány álláspontját, hangsúlyozva, hogy az online pénztárgépek bevezetése nyomán valóban szűkülnek a feketekereskedelem, az illegális értékesítés lehetőségei. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják: több helyen a mai napig nem adnak nyugtát a boltosok a visszajáró ügyfélnek, vagyis annak a személynek, akiről biztosan tudják, hogy nem adórevizor. – Az áfacsalásnak voltaképpen négy nagy esetköre különíthető el – mondta lapunknak a téma kapcsán az RSM DTM adóüzletág-vezetője, Hegedüs Sándor. Az egyik csoportba a bolti feketekereskedelem különféle módszerei tartoznak, a másodikba pedig az árucikkek határon át történő utaztatása és az ahhoz kapcsolódó áfa-visszaigénylés. Előbbire az új pénztárgépek üzembe helyezése, utóbbira – részben – az ekáer bevezetése adhatja meg a megfelelő választ. A harmadik csoportot a fiktív számlázás adja, míg a negyedikbe a ház körüli szerelési-építési munkáknál és az egyes egészségügyi, szépészeti szolgáltatásoknál tapasztalható mulasztások sorolhatók. Az utóbbi esetekben a megrendelő gyakorta maradhat számla, nyugta nélkül. A szakértő szerint a kormány egyelőre nem mindegyik illegális módszerre találta meg az igazán hatékony megoldást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.