Több tíz millió forintos pótbefizetéseket követelnek a brókercégek azoktól az ügyfeleiktől, akik a svájci frank gyengülésére fogadtak annak váratlan és hatalmas erősödése idején. Lapunknak több kisbefektető is elkeseredetten nyilatkozott arról, hogy az eredeti befektetésének több mint tízszeresét kéri tőle a brókercég, mondván, nem tudták idejében lezárni a frankpozícióját, így mire ki tudott szállni az ügyletből, hatalmas veszteséget halmozott fel. A szakértők szerint a cégeknek még gondot okozhatnak a pótbefizetések, mert az ügyfeleik nagy része valószínűleg nem tudja majd teljesíteni ezeket. Arról, hogy összesen mennyit kellene pótlólagosan befizetniük az ügyfeleknek, nincsenek adatok.
Arról viszont megoszlanak a vélemények, jogosan követelik-e az ügyfeleiken a teljes veszteséget a brókercégek. Legalábbis a brókerbotrányban érintett cégek esetében felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben lehet komolyan venni a meghamisított informatikai rendszer adatait. Mindenesetre a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint jogsértő lehet a Buda-Cash felügyeleti biztosa által a brókercég ügyfeleinek küldött felszólítás, miszerint haladéktalanul kötelesek befizetni a svájcifrank-kereskedések kapcsán a számláikon keletkezett teljes hiányt – értesült a távirati iroda. Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke úgy véli, a veszteségek keletkezéséért nem mindenkinél és nem minden esetben az ügyfelet terheli a jogi felelősség. Álláspontja szerint a Buda-Cash Brókerház részben megszegte szolgáltatói kötelezettségeit, így a keletkezett veszteségek egy részét jogszerűen nem terhelhette volna az ügyfeleire.
Az sem világos egyelőre, hogy a botrányban érintett cégek vezetőit milyen mértékben vonhatják majd felelősségre anyagilag a történtekért. A Magyar Nemzeti Bank javaslata szerint a jelenleg érvényben lévő 20 millió forint helyett 500 millió forintig kellene felelnie a cégvezetőknek az általuk okozott károkért. A Fidesz még tovább megy, szerintük a közelmúlt brókerbotrányai miatt zajló büntetőeljárásokban el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát. – A kormánypárt erről törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek legkésőbb április elején – közölte Rogán Antal frakcióvezető tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott: a kártalanításnál nem maradhat el a személyes felelősségre vonás, vagyis az, hogy a csaló brókercégek tulajdonosai és vezetői a magánvagyonukkal is feleljenek. A politikus arról is beszélt, hogy sűrű és szigorú ellenőrzésekre van szükség a brókercégek világában, és el kell végezni ugyanazt a munkát, amit a bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél.
Az LMP is elébe menne annak, hogy más cégek is megismételjék a Buda-Cash által használt módszert. Törvénymódosítást nyújtottak be annak érdekében, hogy a brókerházak ne nyújthassanak befektetési szolgáltatást a kapcsolt vállalkozásaiknak vagy a velük azonos tulajdonosi hátterű cégeknek. – Ha a szabályozás eddig létezett volna, a Buda-Cash nem értékesíthetett volna nem létező államkötvényeket a DRB Banknak – jelentette ki Heltai László, a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője, aki rendkívül kockázatosnak ítélte az egy kézben lévő bankok és pénzügyi szolgáltatók közötti tranzakciókat. Szerinte a DRB Bank kötvényügylete nem lehetett a menedzsment döntése, csak tulajdonosi nyomásra történhetett meg. A javaslat célja ezért az, hogy a tulajdonosok ne avatkozhassanak be tulajdonosi érdekeik szerint a menedzsment döntéseibe – jelentette ki.
