Az idei első negyedévben több mint 32 ezer lakás cserélt gazdát hazánkban, ami jóval túlszárnyalja a tavalyi 21 és a tavalyelőtti 18 ezres értéket. Figyelembe véve hogy a piac szezonális – tavasszal és nyáron pedig több ingatlant adnak el –, könnyen lehet, hogy válság utáni rekordév lesz az idei: a becslések szerint év végéig összesen 140-150 ezer otthont adhatnak el, amire jó ideje nem volt példa.
A Duna House friss elemzése szerint az árak is emelkedni kezdtek, az első negyedévben minden megyében többéves csúcsot döntöttek. Ha az országos átlagot nézzük, elmondható, hogy a lakások már a válság előtti értékükhöz közeli szinten adhatók el. Sőt: Kelet-Magyarországon ma már újra annyit ér egy ingatlan, mint ért 2009-ben. A fővárosban még jobb a helyzet: ott az otthonokat már típustól függetlenül drágábban lehet eladni, mint lehetett 2008 első negyedévében. Tehát még a válság beköszöntét megelőzően.
Az ország egészét tekintve az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legdrágábban a panellakásokat: ebben a régióban négyzetméterükért átlagosan 194 ezer forintot adtak a vevők. A Nyugat-Dunántúlon szintén magasabb áron cseréltek gazdát ezek az ingatlanok: itt az eladók átlagosan 172 ezer forintot kértek egy négyzetméterért, ugyanez Észak-Magyarországon 108 ezer forint, míg Dél-Budán és Észak-Pesten átlagosan 260-270 ezer forint volt.
A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, mintegy 259 ezer forint. Észak-Magyarországon ennek kevesebb mint feléért, 125 ezer forintért cserélt gazdát négyzetméterük. A vidéki lakásokat az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb, átlagosan 185-190 ezer forintos négyzetméteráron. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet a téglalakásokért: átlagosan mintegy 382 ezer forintot adtak négyzetméterükért. A szűken vett belvárosban 317 ezer forintot ért a téglalakások négyzetmétere, míg Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer, Dél-Pesten pedig 236 ezer forintot lehetett elkérni.
Azok, akik idén márciusban a fővárosban vettek lakást, 35 százalékban befektetési szándékból tették. Az e célból vásárlók többsége 20 millió forint körüli összeget költött nagyjából 65 négyzetméteres ingatlanokra. Minden negyedik vevő első lakását szerezte meg: az általuk vásárolt ingatlanok átlagosan 17 millió forintba kerültek és 53 négyzetméter körüliek voltak.
Vidéken a többség azért vett lakást, mert nagyobba költözött: a vevők 28 százaléka közülük került ki, de közel ekkora arányban vásároltak befektetők is. Utóbbiak 10,5 millió fölött kerestek nagyjából 70 négyzetméteres otthonokat. Itt a vásárlók közül minden negyedik első lakását vette meg, nagy átlagban 9,5 milliót költve egy 70 négyzetméter körüli ingatlanra.
A fővárosi eladók 37 százaléka úgy nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlagosan 50 négyzetméter körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 százaléka örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya: a banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5 százalékos volt.
