A szakértő hozzátette: a közép-európai térségben a palagázkutatásban éllovas Lengyelországban is lassulnak a feltárási munkák, csakúgy, mint Magyarországon. Az új technológia óriási hátránya ugyanis az, hogy mélyebbre kell fúrni a kutakat, mint a hagyományos földgázkitermelés esetén. Ez pedig jelentős költségnövelő tényező. (A palagáz a föld alatt 3500–6000 méteres mélységben helyezkedik el, míg a hagyományos gázmezők jobbára csupán 2000–3000 méterrel a földfelszín alatt találhatók.) Ugyanakkor a mélységi kutakból sokkal több is kell egy-egy mező kiaknázásához, mint amennyi a hagyományos lelőhelyeken szükséges, és ez ugyancsak növeli a befektetői kiadásokat. Emellett a palagáz felhozatalához úgynevezett mélységi kőzetrepesztéses technológiát kell alkalmazni, ami környezetvédelmi aggályokat vet fel. (A palagázt, amely valójában inkább márgagáz, úgynevezett nano-pórusméretű tömött kőzettípus zárja magába, amelyből nehéz kipréselni a gázmolekulákat.) A természetvédelmi aggodalmak egyebek mellett amiatt lehetnek jogosak, hogy ma még kérdéses az új típusú kitermelési módszer alkalmazásának hatása a földfelszín alatti ivóvízkészletekre és a földrengések kialakulására. Ezekről a kérdésekről a mai napig nem létezik egyetlen átfogó szakmai tanulmány sem, csupán Amerikában készül egy elemzés a témáról – jegyezte meg a szakember.
Magyarországon a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert. Az ásványkincs felhozatalára nyolc bányatelek-engedélyt adott ki a hatóság. Ezek közül négy a Makói-árok területén, a többi a Dél-Alföldön és a Békés-medencében fekszik. További feltárandó területek az Alföld keleti és északi részén, a Zalai-medencében, a Dráva-völgyben és a Kisalföldön is vannak, de a termelés beindítása valamennyi mezőn csak évtizedes időtávlatban történhet meg. Az eddig Makó térségében lezárt kísérletek mellett egyébként jelenleg nincs hazánkban kifejezetten palagázra kiadott kutatási engedély. A legnagyobb hazai palagázvagyont rejtő Makói-árkot, amelynek hossza elérheti a 65 kilométert, a szélessége pedig megközelítőleg 25 kilométer, a 70-es évek eleje óta a Mol mellett több külföldi olajcég is próbálta – csekély eredménnyel – feltárni. Az egyik kúttal 6086 méteres mélységbe mentek le a kutatók, ami országos rekord. Az érdemi mennyiségű gázkitermelés beindítására azonban a szakemberek szerint Makó térségében sem lehet belátható időn belül számítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!