Moszkva segíthet a görög gazdaságon?

Teljesen kiürülhet a görög államkassza csütörtökön.

Március végén tartották a görög–orosz tárgyalások legutóbbi fordulóját, amely a görög élelmiszerexport könnyítéséről és az orosz gáz árának csökkenéséről készített elő megállapodást, ami a 70 százalékban az orosz energiaimporttól függő görögöknek nagy könnyebbséget jelentene. Január végén az athéni vezetés már felvette a kapcsolatot Moszkvával egy esetleges pénzügyi segítség ügyében, mert az orosz kártya kijátszása hasznos lehet mindkét félnek, a Moszkva ellen megszavazott büntetőszankciók három hónap múlva ugyanis lejárnak, megújításukhoz pedig az összes uniós tagállam, vagyis a görögök beleegyezése is szükséges. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság ezért jogosan tart attól, hogy az oroszok elleni intézkedések sikerében eddig is kételkedő egyes tagállamokat még nehezebb lesz meggyőzni a karantén további fenntartásáról.

A héten nagy meccsre kell készülni a görögök és a trojka között Brüsszelben, az unió ugyanis az orosz–görög közeledés ellenére sem engedett a követeléseiből, tudván, hogy Athén napokon belül a fizetésképtelenség határára jut a befagyasztott hitelrészlet felszabadítása nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a görögöknek április közepén 1,4 milliárd euró értékű lejáró állampapírokat kell megújítaniuk.

A pánikot megelőzendő a hét végén Dimitrisz Madrasz pénzügyminiszter-helyettes egy televíziós interjúban azzal nyugtatta a lakosságot, hogy a nyugdíjakra és a bérekre még az IMF-törlesztés mellett is marad pénz. A helyzet azonban ismét annyira súlyos, hogy az euróövezet elhagyását (Grexit) egyre többen valószínűsítik, míg más források az EU és Athén utolsó pillanatig halogatott megállapodásában bíznak. Mindenesetre a görög pénzügyminiszter Christine Lagarde IMF-vezetővel folytatott húsvéti megbeszélése, a közelgő Putyin-találkozó és egy esetleges kínai segítség meglebegtetése révén Athén erősebb tárgyalási pozíciókat próbál kiharcolni magának. Bár a múlt hét végén az orosz pénzügyminisztérium több magas rangú illetékese is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincs napirenden egy görög mentőöv, Anton Sziluanov pénzügyminiszter néhány hete még nem zárta ki ennek lehetőségét. A végső szót Vlagyimir Putyin mondja ki, márpedig neki most kulcsfontosságú az EU megosztása az oroszellenes szankciók kérdésében.

Ennek előkészítésére utalhat, hogy Ciprasz kormányfő néhány nappal ezelőtt értelmetlennek nevezte a Moszkva elleni szankciókat, és az ukrán–orosz konfliktus tárgyalásos megoldását sürgette. Brüsszeli források szerint a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban már több tagállam is jelezte, hogy nem tartja célravezető megoldásnak Moszkva elszigetelését. Ennek jeleként értékelhető Matteo Renzi olasz kormányfő márciusi moszkvai látogatása , nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin Budapesten már tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Görögország és Ciprus pedig már korábban sem helyeselte a szankciókat.

Amíg az euróövezet pénzügyminiszterei nem hagyják jóvá a Ciprasz-kabinet átalakítási terveit, Athén a mindennapi túlélésért küzd. Az adósságcsapdába került görögöknek 2010-től két óriáshitelt szavazott meg a trojka összesen 240 milliárd euró értékben, ami a görög gazdaság méretéhez és teljesítőképességéhez képest gyakorlatilag visszafizethetetlen adósságot jelent. A mentőövekhez társuló megszorítások miatt Athén gyakorlatilag hat éve recesszióval küzd, gazdasági teljesítményének egynegyedét elvesztette, lakosságának egyharmada pedig a szegénységi küszöb alatt él. A munkanélküliség kezelhetetlenül magas szintre emelkedett, a fiatalok körében pedig átlépte az ötven százalékot is. Az államadósság a költségcsökkentések és az adóemelések, valamint a privatizáció ellenére is folyamatosan nő: idén meghaladja a GDP 175 százalékát, jövőre valószínűleg tovább emelkedik, miközben a gazdaság csupán egy-két százalékos előremozdulást produkálhat.