A megállapodás ez utóbbi pontjának végrehajtását is érte már kritika. Az osztrák Erste-csoport vezetője, Andreas Treichl a Reutersnek adott nyilatkozatában kijelentette: a magyar kormány megsérti a megállapodást, amikor a bankokra akarja terhelni a Quaestor-ügyfelek kártalanítását. Egy, a brit hírügynökségnek nyilatkozó jegybanki szakember ennek költségét évi 100 millió dollárra (27 milliárd forintra) becsülte. Treichl nem akart részletekbe menni a bankjukat emiatt ért veszteség nagyságáról, de megerősítette: bármekkora is legyen az, semmiképpen sem érinti magyarországi jelenlétüket. Treichlhez hasonló figyelmeztetést már az EBRD is küldött az ügyben a magyar kormánynak: Sir Suma Chakrabarti, a szervezet elnöke korábban arról beszélt, folynak a megbeszélések a magyar hatóságokkal és a jegybankkal, illetve hogy az EBRD részvényesei is nagy érdeklődéssel figyelik az eredményeket.
A kártalanításról szóló jogszabály értelmében a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapja a Befektetővédelmi Alappal (Beva) együtt ügyfelenként harmincmillió forintig kártalanít. Ennek költségét a Beva-tagokra terhelik, azaz a tisztességesen működő cégeknek kell kifizetniük a csaló vállalkozások által fölhalmozott adósságot. Utólag – amennyiben sikerül a kárért felelősök vagyonából megfelelő összeget lefoglalni – a Beva-tagok megkaphatják pótlólagos befizetéseik ellenértékét. Gond azonban, hogy ez évekbe telhet, s addig ezek a költségek a banki mérlegeket terhelik, ezzel is csökkentve az oly áhított hitelezésbővülésre fordítható összeget. A tervek szerint a meg nem térített befizetéseket a bankadóból vonhatnák le, vagyis az adófizetői pénzek is részt vennének a kártalanításban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!