Megkezdődött az MKB Bank portfóliójának tisztítása, s a folyamat nyár közepén, legkésőbb a végén befejeződik – nyilatkozta a Gazdasági Rádiónak adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Balog Ádám hangsúlyozta, hogy miután a pénzintézet megszabadult a bedőlt ingatlanberuházások miatti terhektől, teret nyerhet a piacon. S miután lezárult a Budapest Bank (BB) megvásárlása – amelyre a részletkérdések tisztázását követően, várhatóan hónapokon belül sor kerülhet –, logikus folytatás lehet a két pénzintézet összevonása. Az még nem világos, hogy az új bank univerzális pénzintézetként keres-e helyet magának a piacon, vagy elsősorban a vállalati hitelezésre összpontosítja majd erőforrásait. Az azonban valószínű, hogy az ország második legnagyobb bankja lehet az új pénzintézet.
Az elmúlt napok jegybank–kormány véleménykülönbségéről szólva Balog hangsúlyozta, nem érzi, hogy csörte lenne a két erőközpont között, hiszen „mindannyian azt szeretnénk, hogy a bankok hitelezzenek, csak mi egy kicsit markánsabban gondoltuk ezt erősíteni”. Az alelnök azt is kiemelte, „el tudjuk fogadni a kormány érvelését, hogy inkább próbáljunk meg egy közös érvelésen alapuló megoldást, később meglátjuk, működik-e”.
A bankok vállalati hitelezéséről szólva elmondta, jelenleg ugyan nagyon alacsony szinten van, de okai érthetők. Egyrészt jelentősen megterhelik a banki mérlegeket a bebukott hitelek terhei. Ezek kitisztítását követően nagy valószínűséggel megnő majd a hitelnyújtási hajlandóság is. Másrészt méretgazdaságossági problémák is nehezítik a bankok tevékenységét. A viszonylag kicsi magyar piacon túl sok hitelintézet működik, így alacsonyabb a bankok költséghatékonysága. (Minél nagyobb a pénzintézet, annál hatékonyabban tud gazdálkodni.) S bár az elmúlt két évben jelentős szerepe volt a növekedési hitelprogramnak (NHP) – amely pluszba emelte az egyébként csökkenő vállalati hitelezést a kis- és közepes vállalkozások körében –, az alelnök szerint ideje kivezetni a rendszerből.
Az idén meghirdetett, kisebb keretösszegű NHP+ a gyakorlatban már e folyamat kezdetét jelenti. Az alelnök szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, az alapráta csökkenése is hat a bankok hitelezési tevékenységére. A lakossági oldalon a jegybank már a hitelek mértékének a jövedelmi szinthez való igazításával igyekszik visszafogni a kölcsönnyújtást. A bankoknak pedig most a vállalati piacra kell koncentrálniuk, és itt megtalálni azokat a területeket, amelyeknek hitelezése nem ütközik akadályba. Példaként említette a mezőgazdaságot, a gépgyártást, illetve a szolgáltatószektort.
A bankok elszámoltatásáról szólva az alelnök kijelentette, a folyamat egyelőre még az elején tart, így kevés jelzés érkezett a hibákról a jegybankhoz. Miután a forinthitelesek elszámolására csak augusztus–szeptemberben kerül sor, a folyamatot az év végén fogják majd lezárni. Balog Ádám említést tett arról a mintegy 180-200 ezer jelzáloghitelesről, aki képtelen eleget tenni fizetési kötelezettségének. E problémakör megoldásához feltétlenül szükség van az állam, az MNB, a bankok és a bajba került adósok együttműködésére. Nagy segítséget nyújthat ebben a nemzeti eszközkezelő, valamint a magáncsőd intézménye. Az előbbi mintegy 25-30 ezer adós gondját oldhatja meg, míg a várhatóan a jövő héten az Országgyűlés elé kerülő magáncsődtörvény szintén 25 ezer családot segíthet ki a bajból.
A devizahiteles-elszámolásról tegnap a Fidesz-frakció szóvivője is szót ejtett. Felhívta a figyelmet, a banki elszámolásban érintettek mindegyikének csökkenni fog a tőketartozása. Utalt a korábban elhangzott számokra, amelyek szerint az érintettek 51 százalékának látványosan csökkenni fog a törlesztőrészlete, 26 százalékának pedig várhatóan változatlan marad. Ez utóbbi körbe az árfolyamgátasok tartoznak, akiknél a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg csökken, vagy tűnik el teljesen. A fennmaradó 23 százalékba a törlesztőrészleteket hosszabb ideje nem fizetőket sorolják. Náluk a halmozódó adósság csökken majd. Azt nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, esetükben miként alakul a törlesztőrészlet nagysága. Ha az elszámoltatás hatásait már látják, és szükség lesz rá, újabb törvényeket kezdeményeznek majd.
