Megkezdődött az MKB Bank portfóliójának tisztítása, s a folyamat nyár közepén, legkésőbb a végén befejeződik – nyilatkozta a Gazdasági Rádiónak adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Balog Ádám hangsúlyozta, hogy miután a pénzintézet megszabadult a bedőlt ingatlanberuházások miatti terhektől, teret nyerhet a piacon. S miután lezárult a Budapest Bank (BB) megvásárlása – amelyre a részletkérdések tisztázását követően, várhatóan hónapokon belül sor kerülhet –, logikus folytatás lehet a két pénzintézet összevonása. Az még nem világos, hogy az új bank univerzális pénzintézetként keres-e helyet magának a piacon, vagy elsősorban a vállalati hitelezésre összpontosítja majd erőforrásait. Az azonban valószínű, hogy az ország második legnagyobb bankja lehet az új pénzintézet.
Az elmúlt napok jegybank–kormány véleménykülönbségéről szólva Balog hangsúlyozta, nem érzi, hogy csörte lenne a két erőközpont között, hiszen „mindannyian azt szeretnénk, hogy a bankok hitelezzenek, csak mi egy kicsit markánsabban gondoltuk ezt erősíteni”. Az alelnök azt is kiemelte, „el tudjuk fogadni a kormány érvelését, hogy inkább próbáljunk meg egy közös érvelésen alapuló megoldást, később meglátjuk, működik-e”.
A bankok vállalati hitelezéséről szólva elmondta, jelenleg ugyan nagyon alacsony szinten van, de okai érthetők. Egyrészt jelentősen megterhelik a banki mérlegeket a bebukott hitelek terhei. Ezek kitisztítását követően nagy valószínűséggel megnő majd a hitelnyújtási hajlandóság is. Másrészt méretgazdaságossági problémák is nehezítik a bankok tevékenységét. A viszonylag kicsi magyar piacon túl sok hitelintézet működik, így alacsonyabb a bankok költséghatékonysága. (Minél nagyobb a pénzintézet, annál hatékonyabban tud gazdálkodni.) S bár az elmúlt két évben jelentős szerepe volt a növekedési hitelprogramnak (NHP) – amely pluszba emelte az egyébként csökkenő vállalati hitelezést a kis- és közepes vállalkozások körében –, az alelnök szerint ideje kivezetni a rendszerből.
Az idén meghirdetett, kisebb keretösszegű NHP+ a gyakorlatban már e folyamat kezdetét jelenti. Az alelnök szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, az alapráta csökkenése is hat a bankok hitelezési tevékenységére. A lakossági oldalon a jegybank már a hitelek mértékének a jövedelmi szinthez való igazításával igyekszik visszafogni a kölcsönnyújtást. A bankoknak pedig most a vállalati piacra kell koncentrálniuk, és itt megtalálni azokat a területeket, amelyeknek hitelezése nem ütközik akadályba. Példaként említette a mezőgazdaságot, a gépgyártást, illetve a szolgáltatószektort.
