„A Tanács a költségvetési törvényjavaslat tervezetének ismeretében ráirányítja a figyelmet a stabilitási törvény 2016. január 1-jén életbe lépő 38. §-ának nem teljesítésére is. E törvényhely szerint a gazdálkodó szervezet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában egységesen kell megállapítani. A KT szükségesnek tartja a két törvény összhangjának megteremtését\" – írta a 2016-os büdzséhez készített jelentésében a Költségvetési Tanács (KT). Ám mint arra a Világgazdaság felhívja a figyelmet, ez azt jelenti, hogy a kormánynak kétharmados támogatást kellene szereznie ahhoz, hogy költségvetését elfogadtathassa.
A Fidesz egyik tavalyi törvénymódosítása szerint csak a nemzetgazdaság tartós és súlyos visszaesése, vagy különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás vagy veszélyhelyzet) idején lehet alkalmazni nem egykulcsos társasági adót. Mivel egyik helyzet sincs érvényben, vagy a szabályt módosítják ismét – amihez kétharmad kell –, vagy mégis egykulcsos társasági adó lesz, ami (a 10 százalékkal számolva) 83 milliárdos kiesést jelentene a büdzsében. A lap szerint elképzelhető köztes megoldás is, például egy mindenkire érvényes 15 százalékos nyereségadó, ami már nem járna bevételkieséssel.
Magyarországon a társasági adónak egykulcsosnak kell lennie. A szabály 2015. január elsejével lépett volna életbe, de az Országgyűlés a kitolta egy évvel. Ám – amint azt már bejelentették – a társasági adó jövőre sem lenne egykulcsos, a nagyvállalatok továbbra is 19 százalékos adót fizetnének az 500 millió feletti nyereségük után, míg a kis- és közepes cégeknél (félmilliárdos profit alatt) maradna a 10 százalékos teher. Míg korábban a kormány azzal is számolt, hogy az egységesítés jövőre azért életbe lép, a konvergenciaprogramból már kiderült: erre szinte semmi esély, a kabinet itt nem tett ígéretet az újabb lehetséges dátumra.
A költségvetési törvényt ma nyújtja be az Országgyűlésnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám ebben a dokumentumban legfeljebb csak utalások lehetnek arra, hogy mi lesz a társasági adóval. Véglegesen csak az adótörvényekből és a költségvetési törvényhez készült megalapozó törvényből derülhet majd ki, miként kívánja rendezni a helyzetet a kabinet.
