A jogszabály a „jóhiszemű” eladósodott magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy – egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt – átütemezzék adósságaikat, egy maximum ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el az adósságcsapdát.
Egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni.
A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, valamint képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben.
A jogszabály a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt (vagyis az 1 millió 725 ezer forintot). A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.
Bár az Európai Unió tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló törvény, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban levélben fejezte ki aggodalmát a magáncsődről szóló romániai törvénytervezet miatt.
A magáncsőd intézményének bevezetése ellen a bankok is tiltakoztak. Romániában több mint 800 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztőrészleteiket.
A magáncsődről szóló – a kormánypárti és ellenzéki frakciók által is támogatott – törvényt tavaly a szenátus is elfogadta, így hatályba lépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség.
Ismét napirenden van a családi csődvédelem intézményére vonatkozó törvényjavaslat. Az eljárás lényege az lenne, hogy aki tartósan nem tudja visszafizetni az adósságait, önmagával szemben igényelhetne csődvédelmet, így pedig egyszerűbben kikerülhetne a pénzügyi kilátástalanságból.
A magáncsőd intézménye nem új keletű megoldás: elsőként Dánia vezette be 1984-ben, ma pedig már világszerte – többek között Ausztriában, Csehországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Svédországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban – létezik, és jól működik a rendszer.
