Mindemellett a legtöbb országban az adósnak le kell korlátoznia a kiadásait a létfenntartáshoz szükséges értékre – ám abban, hogy az egyes országok hova teszik ezt a szintet, komoly kulturális különbségek mutatkoznak meg. „Van, ahol például a színházba járás és a sportolási lehetőségek is beletartoznak ebbe, míg máshol ezek nem magától értetődőek” – emelte ki a szakember.
Dr. Kovács Attila szerint a német és az osztrák szabályozást sokan tartják követendő példának – ezekben a rendszerekben még az is előfordulhat, hogy ha valaki három év alatt megfizeti az adósság harminc százalékát, már meg is szabadulhat a tartozástól. Az adós szemszögéből nézve a brit szabályozás a legmegengedőbb, éppen ezért Európában már igen elterjedt a csődturizmus, vagyis az, hogy az adós átmenetileg áthelyezi létérdeke központját például Nagy-Britanniába, hogy alkalmazhatók legyenek rá az ottani szabályok – tette hozzá.
Mint azt már korábban megírtuk, a Kereszténydemokrata Néppárt által előkészített jogszabálytervezet szerint azok a családok léphetnek be a családi csődvédelembe, amelyeknek tartozása több mint 200 000, de kevesebb mint 40 millió forint. A tervezetben az is szerepel, hogy a tartozások száma nem haladhatná meg a tízet, a csődvédelmi időszakot pedig öt évben állapítanák meg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője közölte: a jogszabály 2016 elején léphet életbe.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a magáncsőd nem vonatkozna a legelesettebbekre, hiszen valamilyen bevételt, vagyont feltételez azoknál, akik ezt a lehetőséget igénybe veszik, ugyanakkor nem vonatkozna tőkeerős vállalkozókra sem, tehát a vagyon szempontjából felső határa lenne annak, hogy ki kérhet magáncsődöt. Először a jelzáloghiteleseknek nyújtana segítséget ez az intézmény, majd később ezt kibővítenék egy szélesebb kör számára is.
