Mint ismeretes, a kormányzat március 10-én nyújtott be törvénymódosító javaslatot arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem vegye át – az eredetei tervek szerint novembertől – a kéményseprési közszolgáltatást.
– Jelenleg azonban még az is kétséges, hogy jövő év januárjától megtörténhet-e az átállás, mivel az úgynevezett kéményseprőtörvényt csak ősszel tárgyalja a parlament, s a féléves felmondási időt akkor is figyelembe kell majd venni – nyilatkozta lapunknak a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke. Leikauf Tibor elmondta: ha ősszel dönt az Országgyűlés a változtatásokról, akkor a katasztrófavédelemnek nem marad elegendő ideje felkészülni a januári váltásig.
Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése ugyanis 6-7 hónapos, 800-1000 órás, az Országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik meg, s az ilyen oktatások költsége eléri a személyenkénti kétmillió forintot. Így a képzés jelentős összegű közpénzt emészt majd fel. Ehhez pedig hozzáadódik majd a sepréshez és az egyéb feladatokhoz szükséges eszközök, mérőberendezések beszerzése és a logisztikai rendszerek, például az ügyfélszolgálati irodák kialakítása is, ami további 6-6,5 milliárd forint kiadással járhat. Így az adófizetőknek összességében akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás. Ebbe az összegbe pedig azok az adófizetők is beszállnak majd, akiknek nincs is kéményük.
Leikauf Tibor hozzátette: a kéményseprés tervezett ingyenessé tétele évente egy átlagfogyasztónak mindössze 1500-2000 forint megtakarítást hoz majd. A szakember megjegyezte: egyes háztartások a 2013-as első rezsicsökkentési hullám óta a seprési díjon összesen csupán 260 forint körüli összeget spóroltak meg. Vagyis a lakosság számára minimális kiadásmérséklődést hoz a kéményseprési rendszer átalakítása, miközben az adófizetők zsebét alaposan megterheli az intézkedés, a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozókat pedig tönkreteszi az átszervezés.
