A Prokopisz Pavlopulosz államfő és Alexisz Ciprasz aláírásával jegyzett dokumentumban a helyzet rendkívüliségével magyarázták a lépést, amelyet a görög pénzügyi rendszer és az ország gazdaságának védelme tesz szükségessé, mert az Eurócsoport június 27-i döntése nyomán korlátozták a görög bankok számára elérhető likviditás összegét. Arra az időre, amíg zárva tartanak a bankok, nem számítanak fel hitelkamatot.
A görög pénzügyminisztérium intézkedése nyomán 60 euróban limitálták azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek a pénzjegykiadó automatákból. Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre. A különböző termékekért és szolgáltatásokért a Görögországban kibocsátott kártyákkal lehet fizetni, de csak az ország területén. Külföldi bankkártyákra külön rendelkezést ad majd ki a görög pénzügyminisztérium.
A görög kormány számára nem jelent alternatívát az ország kiválása az euróövezetből – jelentette ki hétfő délelőtt az ARD német közszolgálati televízióban Hiorgiosz Kondrosz, a Sziriza párt egyik vezető politikusa, aki elmondta: az úgynevezett Grexit az athéni kormány számára nem alternatíva, mint ahogy eddig sem volt az.
Az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a külföldön kibocsátott hitel- és bankkártyákkal korlátozás nélkül lehet majd pénzt felvenni az automatákból. Ennek elsődleges haszonélvezői a Görögországba látogató turisták, valamint a vendéglátás.
Vasárnap sok aggódó külföldi turista ugyanis a görögökkel együtt állt sorba a pénzkiadó automatákhoz, attól tartva, hogy a korlátozások rájuk is vonatkoznak majd. A pénzkiadó automaták legkésőbb hétfőn késő délutántól lesznek ismét használhatóak.
„Az elkövetkezendő napokban türelemre és higgadtságra van szükség. A görög emberek bankbetétei teljes biztonságban vannak” – mondta Alexisz Ciprasz.
Jelentős mértékű árfolyamesésre számítanak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn a görögországi adósságválság miatt az MTI által megkérdezett elemzők.
A bejelentett görögországi tőkekorlátozásokat az Európai Bizottság az uniós jog őreként gyorselemzésnek vetette alá, s az intézkedéseket indokoltnak tartja – erről adott ki hétfőn kora reggel közleményt Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja. A vizsgálatra azért volt szükség, mert a tőke szabad mozgása normális körülmények között nem korlátozható, ezt az uniós jog tiltja – magyarázta a biztos. A bizottság viszont úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi és bankrendszer stabilitásának megőrzése olyan közérdek, amely indokolttá teszi a tőkekorlátozások átmeneti bevezetését.
„Az országnak az elsődleges és azonnal kihívást a pénzügy rendszer stabilitásának megőrzése jelenti\" – írja közleményében az uniós biztos. Megítélése szerint a bevezetett intézkedések szükségesnek és arányosnak tűnnek, de hozzátette, hogy a görög gazdaság, az euróövezet és az Európai Unió egységes piacának érdekében a lehető leghamarabb vissza kell állítani a tőke szabad áramlását.
A recsegő-ropogó görög gazdaságot egyelőre próbálják menteni. Menteni a menthetőt. Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa vasárnap ennek jegyében úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára, szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
A központi bank igazgatótanácsa megjegyezte: fenntartják, hogy a későbbiekben felülvizsgálhatják a mostani döntésüket. Erre reagálva Jannisz Sztournarasz, a görög jegybank elnöke elmondta: a jegybank mint az eurórendszer tagja minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ilyen nehéz körülmények között is biztosítsa a pénzügyi stabilitást a görög állampolgárok érdekében.
Barack Obama és Angela Merkel vasárnap telefonon egyeztetett egymással a helyzet kapcsán. Mindkét vezető kiemelkedően fontosnak tartja, hogy Görögország visszatérjen a reformok útjára és az euróövezetben maradjon.
A görög parlament jóváhagyta a népszavazást, amelyet Alexisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.
Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: Jogilag nincs értelme a görög népszavazásnak.
Avval kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hogy Athén számára már tényleg nincs más, csak a távozás az euróövezetből. Korábban Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter a Die Presse német napilap vasárnapi számában azt nyilatkozta, hogy Athén kilépése az euróövezetből „jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik”.
Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól – tette hozzá.
Pogátsa Zoltán a görögök eurózónából történő kilépésével kapcsolatban az MNO-nak elmondta: jelenleg nincs erre vonatkozó szabály, mivel amikor az euróövezetet egy monetáris unióként létrehozták, senki sem gondolt arra, hogy valaki ebből valaha is ki akar majd lépni. Így ha egy vagy több ország kiléphet a közös valutából, akkor az eurózóna visszaminősül fixált árfolyamrendszerré. A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a görögök nem is szeretnének kilépni az euróövezetből.
