Félig üres a magyar gazdaság pohara

Orbán Viktor tízpontos programja részben megvalósult, de maradtak megoldatlan feladatok.

Tavaly tavasszal hirdette meg tíz pontból álló gazdasági programját Orbán Viktor miniszterelnök. Több mint egy évvel azután, hogy a kormány újbóli felhatalmazást kapott, lapunk utánajárt, eddig mi valósult meg a tervek közül.

Az államadósság finanszírozásába nagyobb arányban kell hazai forrást bevonni: ez volt az első pont. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta, ez a folyamat már 2013 óta tart, a lakossági termékek felfutása mellett az önfinanszírozó bankrendszer ötlete is nagyobb állampapír-állomány fenntartására ösztönzi a pénzintézeteket.

A közelmúltban egyedül az okozhatott fejtörést az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), hogy a Franklin Templeton amerikai vagyonkezelő csoport 2000 milliárd forintos portfóliójának 20 százalékát már leépítette. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója azonban hangsúlyozta: a legnagyobb magyarországi befektető portfóliójának fokozatos, normál piaci körülmények között zajló zsugorodása kedvező Magyarország számára.

Ezt azzal indokolta, hogy hazánk így szépen lassan megszabadulhat attól a kockázattól, hogy az államadósság jelentős része egyetlen kézben összpontosul, így több kisebb befektető veszi át a Templeton helyét.

Orbán második pontja az újraiparosítás. Már most a harmadik legiparosodottabb ország vagyunk Európában, a miniszterelnök szerint azonban a németeket és a cseheket is meg kell előznünk a tekintetben, hogy a GDP mekkora hányadát teszi ki az ipar. Török Zoltán úgy látja, ez a törekvés a kecskeméti Mercedes-beruházás 2008-as bejelentésével kapott lábra, s főleg járműipari beruházások révén azóta is folyamatosan nő a feldolgozóipar.

Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források feldolgozásáért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban megjegyezte: a fejlesztési politika kéz a kézben jár a nemzeti újraiparosítás stratégiájával, amelyben kiemelt célterületként jelölték meg a magas hozzáadott értékű iparágakat. Ez utóbbiak a jármű- és gépipar, az elektronika, az infokommunikáció, a logisztika, az élelmiszer- és az egészségipar, beleértve a gyógyszergyártást is.

A harmadik pont a nemzetközi térben való helyfoglalás befejezése; itt Törökországot és Indiát említette fontos partnerként Orbán Viktor. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint legitim törekvés a külgazdasági kapcsolatok diverzifikálása, ugyanakkor Európa szívében a geopolitikai adottságok, illetve a gazdaság behatárolható mérete miatt törvényszerű, hogy a meghatározóbb együttműködő felek – Németországgal az élen – a környező országok maradnak.

A bankszektor tulajdonviszonyainak megváltoztatása is külön pontként szerepelt: az 50 százalék feletti hazai tulajdonarány már az MKB felvásárlásával megvalósult, s erre jött még rá az Erstében megszerzendő 15 százalék az államnak.

Az elmúlt egy évben nem tartozott a fajsúlyosabb témák közé a birtokszerkezet megváltoztatása: a kabinet álláspontja az, hogy a kis- és középbirtokoknak 80 százalékos többsége lenne ideális a nagybirtokok 20 százalékával szemben. Ez az arányeltolódás arra utal, hogy a gazdasági optimumnál fontosabb tényező az agrárágazat szociális-társadalmi vetülete. A hatékonyságnövelés kulcsa éppen a nagybirtokok túlsúlya lenne, így viszont több családnak biztosít kereseti lehetőséget a mezőgazdaság.

Orbán külön pontban szólt az innovációs központok létrehozásáról. Török Zoltán szerint ezen a téren jelentős elmaradásaink vannak, lényegesen több kapcsolódási pontot lenne szükséges teremteni az egyetemi kutatócsoportok és a versenyszféra között.

Ehhez hasonlóan a népességfogyás megállítása is várat magára, ugyanis, még ha lassuló ütemben is, de tovább tart a negatív tendencia. A munkát terhelő adók további csökkentésével kapcsolatban Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője azt emelte ki, hogy a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra való csökkentése jól kommunikálható, de nem jelentős változás, figyelemre méltó ugyanakkor a két gyermek utáni adókedvezmény növelése.

Az új energiarendszer pont arra a kormányzati törekvésre utal, hogy Magyarországon legyen a legalacsonyabb az energia ára. A lapunk által megkérdezett elemzők úgy vélik, ez a terv csak akkor lehet megalapozott, ha az ország rendelkezik a szükséges komparatív előnyökkel az energiatermelésben. Ám ha a lakossági után lendületet vesz az ipari rezsicsökkentés is, az nem a kormány ráhatásának, hanem a piaci liberalizációnak tudható be.

A tizedik ponttal, a teljes foglalkoztatással kapcsolatban Németh Dávid azt húzta alá, hogy a hasonló méretű Csehország példáját követve legalább 4,8 millió embernek kellene dolgoznia idehaza is, ehhez képest jelenleg 4,2 millión állunk: ebből 200 ezer fő szerepel a közmunkában. Nélkülük a válság előttinek felel meg a foglalkoztatottság szintje.

Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közmunka mellett a gazdasági növekedés hatására azért a magánszektorban is születnek munkahelyek, illetve drasztikusan megnőtt a részmunkaidős foglalkoztatottak száma. Több helyen azonban nincs elég képzett, motivált munkaerő, például Szombathely, Miskolc vagy Tatabánya környékén.