Félig üres a magyar gazdaság pohara

Orbán Viktor tízpontos programja részben megvalósult, de maradtak megoldatlan feladatok.

A harmadik pont a nemzetközi térben való helyfoglalás befejezése; itt Törökországot és Indiát említette fontos partnerként Orbán Viktor. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint legitim törekvés a külgazdasági kapcsolatok diverzifikálása, ugyanakkor Európa szívében a geopolitikai adottságok, illetve a gazdaság behatárolható mérete miatt törvényszerű, hogy a meghatározóbb együttműködő felek – Németországgal az élen – a környező országok maradnak.

A bankszektor tulajdonviszonyainak megváltoztatása is külön pontként szerepelt: az 50 százalék feletti hazai tulajdonarány már az MKB felvásárlásával megvalósult, s erre jött még rá az Erstében megszerzendő 15 százalék az államnak.

Az elmúlt egy évben nem tartozott a fajsúlyosabb témák közé a birtokszerkezet megváltoztatása: a kabinet álláspontja az, hogy a kis- és középbirtokoknak 80 százalékos többsége lenne ideális a nagybirtokok 20 százalékával szemben. Ez az arányeltolódás arra utal, hogy a gazdasági optimumnál fontosabb tényező az agrárágazat szociális-társadalmi vetülete. A hatékonyságnövelés kulcsa éppen a nagybirtokok túlsúlya lenne, így viszont több családnak biztosít kereseti lehetőséget a mezőgazdaság.

Orbán külön pontban szólt az innovációs központok létrehozásáról. Török Zoltán szerint ezen a téren jelentős elmaradásaink vannak, lényegesen több kapcsolódási pontot lenne szükséges teremteni az egyetemi kutatócsoportok és a versenyszféra között.

Ehhez hasonlóan a népességfogyás megállítása is várat magára, ugyanis, még ha lassuló ütemben is, de tovább tart a negatív tendencia. A munkát terhelő adók további csökkentésével kapcsolatban Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője azt emelte ki, hogy a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra való csökkentése jól kommunikálható, de nem jelentős változás, figyelemre méltó ugyanakkor a két gyermek utáni adókedvezmény növelése.

Az új energiarendszer pont arra a kormányzati törekvésre utal, hogy Magyarországon legyen a legalacsonyabb az energia ára. A lapunk által megkérdezett elemzők úgy vélik, ez a terv csak akkor lehet megalapozott, ha az ország rendelkezik a szükséges komparatív előnyökkel az energiatermelésben. Ám ha a lakossági után lendületet vesz az ipari rezsicsökkentés is, az nem a kormány ráhatásának, hanem a piaci liberalizációnak tudható be.

A tizedik ponttal, a teljes foglalkoztatással kapcsolatban Németh Dávid azt húzta alá, hogy a hasonló méretű Csehország példáját követve legalább 4,8 millió embernek kellene dolgoznia idehaza is, ehhez képest jelenleg 4,2 millión állunk: ebből 200 ezer fő szerepel a közmunkában. Nélkülük a válság előttinek felel meg a foglalkoztatottság szintje.

Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közmunka mellett a gazdasági növekedés hatására azért a magánszektorban is születnek munkahelyek, illetve drasztikusan megnőtt a részmunkaidős foglalkoztatottak száma. Több helyen azonban nincs elég képzett, motivált munkaerő, például Szombathely, Miskolc vagy Tatabánya környékén.