A Magyar Telekom ügyfeleit augusztus elsejével veszi át a Főgáz, az E.On ügyfelei 2016. január 1-jétől, a GDF Suezéi 2016. július 1-jétől kerülnek át a Főgázhoz, és a Tigáz Zrt. ügyfeleinek átvételére is beadta már kérelmét a Főgáz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). (Az átvétel körül felmerülő kérdésekről itt olvashat.)
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. tájékoztatása szerint az átvétel szabályairól a földgázellátásról szóló törvény rendelkezik. Amennyiben az átadó cég hátralék miatt korábban kikapcsolta a fogyasztót a szolgáltatásból, akkor az átvevő cég csak akkor kapcsolja vissza a szolgáltatást, ha a felhasználó rendezi az átadó cégnél a tartozását. A Főgázhoz tehát tartozás nélkül kerülnek át a fogyasztók, és a szolgáltatás folyamatosan biztosítva lesz, de a tartozás a régi szolgáltató felé továbbra is fennáll – olvasható a közleményben.
A közműszolgáltató cég emlékeztetett, hogy a fogyasztók átvételével kapcsolatban a Főgáz nem végez rendkívüli gázmérő-leolvasást, illetőleg mérőcserét vagy bárminemű műszaki beavatkozást. Az állami gáztársaság részéről ilyen megkeresésre az ügyfeleknek nem kell számítaniuk, személyes megkeresés esetén a Főgáz munkatársai előre egyeztetett időpontban jelennek meg.
Hozzátették: a területileg illetékes elosztó társaságok meghatározott ügyfélkörnél végezhetnek rendkívüli leolvasást, amelyről az érintetteket előzetesen írásban tájékoztatják. Szintén a területileg illetékes földgázelosztók felelőssége a szabálytalan földgázvételezés jogkövetkezményeinek érvényesítése és behajtása.
Csaknem kétmillió magyar energiafogyasztónak volt kifizetetlen hátraléka, 92,997 milliárd forint értékben május elsejei adatok szerint – közölte az MTI beszámolója szerint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pénteken, megjegyezve azonban, hogy a nyilvántartások bizonytalansága miatt ez az adat csak tájékoztató jellegű. Az adatokat a parlament honlapjára pénteken felkerült miniszteri válasz tartalmazza, amelyet a tartozások alakulását firtató képviselői kérdésre adott a miniszter. Ebben mellékelte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal táblázatait.
A MEKH adatai szerint 2015 májusában összesen 9,48 millió energiafogyasztó volt Magyarországon, 94,26 százalékuk lakossági ügyfél. Villamos energiát 5,36 millióan, földgázt 3,44 millióan, távhőt pedig 672,3 ezren vettek igénybe idén májusban, a lakossági fogyasztók aránya pedig mindegyik csoportban meghaladta a 94 százalékot.
Mintegy 606,8 ezer villamosenergia-fogyasztó 19,5 milliárd forint harminc napnál régebbi tartozást halmozott fel, 319 ezer földgázfogyasztó 32 milliárd forintot, a távhőfogyasztók pedig 16,69 milliárd forintot.
A miniszteri magyarázat szerint az adatok bizonytalanságát az okozza, hogy a szolgáltatók nyilvántartási rendszerei nagymértékben különböznek: egyes nyilvántartásokban az a fogyasztó, akinek régebbi tartozása van, a korábbi kategóriában is megjelenhet, így például 100 napos tartozással rendelkező fogyasztó a 91–180 napos tartozással rendelkező kategórián túl az 1–30 napos és a 31–90 napos kategóriában is szerepelhet. A tárcavezető megjegyezte továbbá, hogy mivel vannak olyan fogyasztók, akiknek a hátraléka egyszerre több szolgáltató felé is fennáll, a hátralékos fogyasztók száma szektoronként közvetlenül nem összegezhető.
Az adatokból az is kiderül, hogy 2015 májusában összesen 114 ezer fogyasztónál kapcsoltak ki valamilyen energiaszolgáltatást, 83,5 ezer ügyfélnél a földgázszolgáltatás, 7,4 ezer ügyfélnél a távhőszolgáltatás szűnt meg, 23,1 ezer fogyasztónál a villamos energiát kapcsolták ki.
