– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval alacsonyabb adókulccsal veheti ki a pénzét az, aki azt eddig éveken át eltitkolta vagy frissen megkereste, de nem adózott utána, mint aki a legális megtakarítási formák egyikében tartotta – mondta lapunknak Karagich István, a BloChamps Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A privátbanki szakértő szerint, ha valaki állampapírba fekteti a pénzét, az elért hozam után 16 százalékos személyi jövedelemadót, a többi megtakarítási formánál – bankbetétnél, kötvénynél, részvénynél és vegyes portfóliójú befektetési alapnál – pedig további hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie az államnak.
Karagich szerint ráadásul ebben a formában a SMSZ program már alig bír az adóamnesztiák jellegzetességével. Úgy tűnik az elmúlt két év alapján, hogy a kormány hosszú távon számít az SMSZ-re, vagyis ezzel a konstrukció a magyar adórendszer része lesz, az adóamnesztiák ideiglenes és határidőkhöz kötött rendszerével szemben.
– Ennek azonban több hátránya van. Olyan kiskaput nyit, ami a rendkívül magas magyar áfakörnyezetben a kiterjedt szürke- és feketegazdaság számára kiszámítható menekülő utat kínál – mondta Karagich István. A szakértő szerint a stabilitás megtakarítási számla azt sugallhatja a magánszemélyeknek, hogy érdemes néhány évig adót csalva bevételeiket összegyűjteni, majd a szürkén szerzett jövedelmet SMSZ-en elhelyezni, és olcsón legalizálni.
– A 27 százalékos áfakörnyezetben és az élő munkát terhelő 55 százalékos magyar adóék mellett elképzelhető, hogy sokan inkább zsebbe kérik a munkáért járó összeget, majd megtakarítási számlán egy év után tisztára mossák – mondta Karagich. Szerinte most a legális adózóknak is „megfontolandó”, hogy a nagyobb adóterhekkel járó klasszikus megtakarítási formák vagy az SMSZ-konstrukció közül válasszanak. Az elmúlt másfél évben 804 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak, amelyekre összesen 49,8 milliárd forintot fizettek be.
