Egyre kevesebb adózatlan jövedelem érkezik a stabilitás megtakarítási számlákra (SMSZ), miután az idei második negyedévben 96 új számlát nyitottak, amelyre 4,8 milliárd forintot fizettek be a bűnbánó adócsalók. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint a számlákon átlagosan ötvenmillió forint landolt, ami a másfél éve indult program egyik legalacsonyabb negyedéves aránya.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az idei első negyedévben 98 efféle számlát nyitottak, ezekre 7,1 milliárd forintot utaltak haza a legalizálni kívánó adókerülők. Ekkor még 72 millió forint volt az átlagos negyedéves számlaösszeg. Az SMSZ nyolc magyarországi pénzintézetnél – OTP, FHB, UniCredit Bank, Raiffeisen Bank, MKB, Erste Bank, Gránit Bank, K&H – érhető el, a második negyedévben ugyanakkor csak hat bank számláira érkezett befizetés.
Az adóamnesztia keretében kidolgozott konstrukció lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forint származását és a közteherfizetést nem firtatja az adóhatóság, ha ezen a speciális programon keresztül állampapírt vásárol. A bankoknak van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik. A megtakarítási számla egyik vonzereje az idősávos adókulcs: ha valaki az első három évben kiveszi a pénzét a számláról, a kamatadó kétszeresét fizeti, ezt követően a kulcs a harmadik és a negyedik évben megegyezik az adott évre vonatkozó kamatadó mértékével, ami jelenleg 16 százalék.
Amennyiben a kifizetés a negyedik vagy az ötödik évben történik, már csak nyolc százalékkal kell a tőke és a hozam után adózni, az ötödik évtől pedig az összeg adómentessé válik, sőt a mindenkori állampapírhozamokkal kamatozik.
Éppen három hete lépett azonban hatályba az a törvénymódosítás, amely megkönnyíti az adózatlan pénzek felvételét, mivel már nem kell több évig arra várni arra, hogy igencsak kedvezményes adókulcs megfizetése mellett jusson legalizált jövedelemhez az ügyfél. A július elsejétől érvényes jogszabályok szerint egy éven belül húsz-, míg egy év után már csak tízszázalékos adó megfizetése után felvehető a pénz, ami onnantól legális jövedelemnek minősül.
– Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval alacsonyabb adókulccsal veheti ki a pénzét az, aki azt eddig éveken át eltitkolta vagy frissen megkereste, de nem adózott utána, mint aki a legális megtakarítási formák egyikében tartotta – mondta lapunknak Karagich István, a BloChamps Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A privátbanki szakértő szerint, ha valaki állampapírba fekteti a pénzét, az elért hozam után 16 százalékos személyi jövedelemadót, a többi megtakarítási formánál – bankbetétnél, kötvénynél, részvénynél és vegyes portfóliójú befektetési alapnál – pedig további hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie az államnak.
Karagich szerint ráadásul ebben a formában a SMSZ program már alig bír az adóamnesztiák jellegzetességével. Úgy tűnik az elmúlt két év alapján, hogy a kormány hosszú távon számít az SMSZ-re, vagyis ezzel a konstrukció a magyar adórendszer része lesz, az adóamnesztiák ideiglenes és határidőkhöz kötött rendszerével szemben.
– Ennek azonban több hátránya van. Olyan kiskaput nyit, ami a rendkívül magas magyar áfakörnyezetben a kiterjedt szürke- és feketegazdaság számára kiszámítható menekülő utat kínál – mondta Karagich István. A szakértő szerint a stabilitás megtakarítási számla azt sugallhatja a magánszemélyeknek, hogy érdemes néhány évig adót csalva bevételeiket összegyűjteni, majd a szürkén szerzett jövedelmet SMSZ-en elhelyezni, és olcsón legalizálni.
– A 27 százalékos áfakörnyezetben és az élő munkát terhelő 55 százalékos magyar adóék mellett elképzelhető, hogy sokan inkább zsebbe kérik a munkáért járó összeget, majd megtakarítási számlán egy év után tisztára mossák – mondta Karagich. Szerinte most a legális adózóknak is „megfontolandó”, hogy a nagyobb adóterhekkel járó klasszikus megtakarítási formák vagy az SMSZ-konstrukció közül válasszanak. Az elmúlt másfél évben 804 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak, amelyekre összesen 49,8 milliárd forintot fizettek be.
