Görögországnak új tervei vannak

Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással.

MTI
2015. 07. 06. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel. A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.

Tiszteletben tartjuk a görögök szavazatát, és meghallottuk minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az eurózövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt – mondta Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral tartott rövid sajtótájékoztatóján Párizsban. A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek „komoly, hiteles és konkrét javaslatokat” kell tennie. „Nincs sok időnk. A helyzet sürgős Görögország számára, és sürgős Európa számára is” – hangsúlyozta Hollande. A két ország vezetője a vasárnapi görög népszavazás eredményéről egyeztetett, amelyen a nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött. Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy „az ajtó nyitva áll a tárgyalásokhoz”. Ugyanakkor megerősítette, hogy a „feltételek nem adottak az európai stabilitási mechanizmus konkrét programjáról az újabb tárgyalásokhoz”.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett. Jelen pillanatban az Európai Központi Bank az egyetlen olyan intézmény, amely képes megnyugtatni a pánikoló piacokat és megelőzni a görög gazdaság összeomlását. Az EKB kormányzótanácsa hétfő délután dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az EKB-nak forrásokat kellene biztosítania görög bankoknak a hitelezőkkel való tárgyalások előmozdításának érdekében. A miniszter kijelentette, hogy ha a kormányzótanács továbbra is a jelenlegi szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA), a jelenlegi készpénzfelvételi és átutalási korlátozások fenntartása mellett péntekig kihúzzák a bankok összeomlás nélkül. A legkedvezőbb forgatókönyv azonban az lenne, ha a kormányzótanács 3 milliárd euróval megemelné az ELA keretösszegét.

Sztatakisz megismételte, hogy a kormány az euróövezetben akarja tartani az országot, de jobb feltételekre, kiegyensúlyozottabb megállapodás megkötésére törekszik. A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. Névtelenül nyilatkozó görög bankárok közlése szerint a kormány azt tervezi, hogy néhány nappal meghosszabbítja a bankzárlatot. Legkorábban pénteken vagy jövő héten hétfőn nyithatnak ki a pénzintézetek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet és kész segíteni Athénnak, ha erre kérik – közölte Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója hétfőn. „Az IMF tisztában van a vasárnap Görögországban tartott népszavazás eredményével. Szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak, ha erre kérnek  bennünket” – írta közleményében Lagarde.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.