Görögországnak új tervei vannak

Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással.

MTI
2015. 07. 06. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel. A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.

Tiszteletben tartjuk a görögök szavazatát, és meghallottuk minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az eurózövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt – mondta Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral tartott rövid sajtótájékoztatóján Párizsban. A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek „komoly, hiteles és konkrét javaslatokat” kell tennie. „Nincs sok időnk. A helyzet sürgős Görögország számára, és sürgős Európa számára is” – hangsúlyozta Hollande. A két ország vezetője a vasárnapi görög népszavazás eredményéről egyeztetett, amelyen a nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött. Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy „az ajtó nyitva áll a tárgyalásokhoz”. Ugyanakkor megerősítette, hogy a „feltételek nem adottak az európai stabilitási mechanizmus konkrét programjáról az újabb tárgyalásokhoz”.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett. Jelen pillanatban az Európai Központi Bank az egyetlen olyan intézmény, amely képes megnyugtatni a pánikoló piacokat és megelőzni a görög gazdaság összeomlását. Az EKB kormányzótanácsa hétfő délután dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter a BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az EKB-nak forrásokat kellene biztosítania görög bankoknak a hitelezőkkel való tárgyalások előmozdításának érdekében. A miniszter kijelentette, hogy ha a kormányzótanács továbbra is a jelenlegi szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA), a jelenlegi készpénzfelvételi és átutalási korlátozások fenntartása mellett péntekig kihúzzák a bankok összeomlás nélkül. A legkedvezőbb forgatókönyv azonban az lenne, ha a kormányzótanács 3 milliárd euróval megemelné az ELA keretösszegét.

Sztatakisz megismételte, hogy a kormány az euróövezetben akarja tartani az országot, de jobb feltételekre, kiegyensúlyozottabb megállapodás megkötésére törekszik. A görög kormány június 28-án, vasárnap rendelte el, hogy másnaptól kezdve hat munkanapra, július 7-ig tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. Névtelenül nyilatkozó görög bankárok közlése szerint a kormány azt tervezi, hogy néhány nappal meghosszabbítja a bankzárlatot. Legkorábban pénteken vagy jövő héten hétfőn nyithatnak ki a pénzintézetek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet és kész segíteni Athénnak, ha erre kérik – közölte Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója hétfőn. „Az IMF tisztában van a vasárnap Görögországban tartott népszavazás eredményével. Szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak, ha erre kérnek  bennünket” – írta közleményében Lagarde.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak az esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hétfői londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.