Az Országgyűlés tegnap megerősítette a gazdasági bizottság múlt szerdai döntését: a kormánypártok három, az ellenzék egy főt delegálhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságába (fb), illetve Báger Gusztáv lett a monetáris tanács új tagja. Az fb elnöke a fideszes Papcsák Ferenc lett, tagjai pedig a nagyobbik kormánypárt által támogatott Madarász László, a kereszténydemokrata jelölt Szényei Gábor András, valamint a Jobbik választottja, Nyikos László. Azért volt különös jelentősége a mostani választásnak, mert a jegybank tavaly május óta – amikor az előző parlament feloszlott, s megszűnt az MNB korábbi fb-jének mandátuma – ellenőrző testület nélkül működött.
Bár a jegybanktörvény értelmében a nemzeti bank nem dolgozhat felügyelőbizottság nélkül, mégsem sikerült gyorsan megválasztani az új testületet. A mulasztásos törvénysértésért a két oldal egymást okolja. A kormánypártok szerint az ellenzék hibája, hogy nem tudtak egyetértésre jutni a jelölt személyében, pedig még azt is fölajánlották nekik, hogy jelöljenek két tagot. Az ellenzék ezzel szemben a kormányt vádolja, hogy tudatosan alakították úgy a szabályokat, hogy nehezítsék a megegyezést. A jegybanktörvény 2011. évi módosítása értelmében ugyanis megszűnt az a passzus, amely szerint a régi fb az új testület megválasztásáig tovább működik. Gondot okoz az is, hogy az újjáfogalmazott törvény nem rendelkezik pontosan a tagok megválasztásának rendjéről. (A 2011 előtti szabály szerint a politikai kinevezettek közül hármat adtak a kormánypártok, s ugyancsak hármat az ellenzéki frakciók.) Az új törvényben csak annyi szerepel, hogy a nemzetgazdasági miniszter jelöl két tagot, az Országgyűlés pedig négyet választ meg. Arról azonban nincs szó a jogszabályban, hogy pontosan miként történik a jelölés, csak annyi, hogy a kormánypártok adják az elnököt. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy – miután a kétharmados többségben lévő kormánypártok az országgyűlési erőviszonyok alapján két tag jelölésére tartottak igényt – a szocialista, a jobbikos és az LMP frakcióra egy tag jelölési lehetősége jutott. Mi-után mindhárom párt kiemelten fontosnak tartja a pozíciót, már egy éve nem sikerült egyetlen jelöltben megegyezniük. Ennek nyomán jutott oda az ügy, hogy a múlt heti gazdasági bizottsági ülésen a két kormánypárti jelölt mellett három ellenzéki delegált küzdött az egyetlen ellenzéki helyért. Külön érdekesség, hogy miután az LMP-nek nincs tagja a gazdasági bizottságban – bár Schmuck Erzsébet jelen volt, igaz, szavazati jog nélkül –, a párt felügyelőbizottsági jelöltje, Róna Péter – aki az előző fb tagjaként többször bírálta a jegybank költekezését – egyetlen szavazatot sem kapott. Persze a szocialista jelölt, a volt pénzügyminiszter, Veres János sem volt sokkal sikeresebb párttársai három voksával.
Az ellenzéki pártok azért is különösen fontosnak tartották a bizottsági tagságot, mert az az információkhoz való hozzáférést is jelentette volna. Így az esetleges bizottsági tagsággal rákérdezhettek volna azokra a jegybankban szokatlannak tűnő kiadásokra, amelyek az elmúlt két évben terhelték meg az MNB mérlegét. Így megkérdezhették volna, miért fektetett komoly összegeket a jegybank olyan célok megvalósítására, amelyek nem kapcsolódnak az alaptevékenységéhez. Az elmúlt két évben ugyanis a nemzeti bank több mint kétszázmilliárd forintot fordított alapítványok létrehozására, például a már meglévő közgazdászképzésen kívüli oktatás megalapítására és finanszírozására. De több ingatlan is a birtokukba került: így a tiszaroffi kastély, amelyért csaknem félmilliárd forintot fizettek, és ahol a jegybank dolgozói pihenhetik ki a munka okozta fáradalmakat. De 18 milliárd forint fejében a jegybank birtokába került az Eiffel Palace irodaház is, amelyhez egyes szakértői vélemények szerint hat-hétmilliárddal kevesebbért is hozzá lehetett volna jutni. Az ellenzék által bírált befektetés volt az is, amikor a jegybank egyik alapítványa oktatási célból hárommilliárd forintért villát vásárolt a Várban.
Hogy pontosan miért gondolják tarthatatlannak az effajta költekezést, továbbá hogy lehetséges-e, illetve szándékukban áll-e megvizsgálni az elmúlt időszak jegybanki vitatott költekezését, arról kérdeztük Nyikos Lászlót. A frissen megválasztott felügyelőbizottsági tag kérdésünkre elmondta, van arra jogi lehetőség, hogy a most megválasztott felügyelőbizottság vizsgálja a jegybank tavaly május óta zajlott gazdálkodását. A törvényi tilalom ugyanis csak az MNB alaptevékenységének ellenőrzését nem engedélyezi számukra, így például a monetáris politikát, árfolyampolitikát nem kritizálhatják. Nyikos László személyes véleménye, hogy vizsgálni is kell a jegybanki költekezést, s reméli, ebben egységes lesz az új fb. Annál is inkább, mert már az előző felügyelőbizottság is kérte a jegybank igazgatóságát, hogy nyilatkozzon, milyen megfontolások álltak a kastélyvásárlások, illetve az egyéb, nem az MNB alaptevékenységébe tartozó kiadások mögött. A felügyelőbizottsági tag érvelése szerint, amennyiben a jegybank veszteséges, akkor az állami költségvetés állja a hiányt. Ha ezt megfordítjuk, akkor fölvetődik, hogy a nyereség is a költségvetést illeti. Azaz annak elköltéséről a tulajdonosnak, azaz az államnak, illetve az állam képviselőjének, az Országgyűlésnek kellene döntenie. Nyikos László szerint jogi felelősség talán nem állapítható meg, de politikai mindenképpen. Kérdésünkre, hogy milyen eszköz van a felügyelőbizottság kezében, Nyikos László kifejtette: egyrészt a reménybeli vizsgálatok eredményéről jelentést készítenek az Országgyűlés számára, s a törvényhozó testület ennek alapján léphet, ha annak szükségét érzi. A nyilvánosságnak hatalmas az ereje, s miután közpénzről van szó, az eredmény közzétételének is komoly hatása lehet. Hogy pontosan mikor dönthet a testület az esetleges vizsgálatról, azt még nem tudni, mert először az elnöki tisztet betöltő Papcsák Ferencnek le kell mondania parlamenti mandátumáról, mert az összeférhetetlen az új funkciójával. Az után össze kell hívni a bizottságot, majd megegyezni az ügyrendben, s csak ezt követően várhatók az érdemi döntések. Erre valószínűleg csak kora ősszel kerülhet sor. Más, frissen megválasztott felügyelőbizottsági tagokat is szerettünk volna megszólaltatni, de nem sikerült elérnünk őket.
