Az ellenzéki pártok azért is különösen fontosnak tartották a bizottsági tagságot, mert az az információkhoz való hozzáférést is jelentette volna. Így az esetleges bizottsági tagsággal rákérdezhettek volna azokra a jegybankban szokatlannak tűnő kiadásokra, amelyek az elmúlt két évben terhelték meg az MNB mérlegét. Így megkérdezhették volna, miért fektetett komoly összegeket a jegybank olyan célok megvalósítására, amelyek nem kapcsolódnak az alaptevékenységéhez. Az elmúlt két évben ugyanis a nemzeti bank több mint kétszázmilliárd forintot fordított alapítványok létrehozására, például a már meglévő közgazdászképzésen kívüli oktatás megalapítására és finanszírozására. De több ingatlan is a birtokukba került: így a tiszaroffi kastély, amelyért csaknem félmilliárd forintot fizettek, és ahol a jegybank dolgozói pihenhetik ki a munka okozta fáradalmakat. De 18 milliárd forint fejében a jegybank birtokába került az Eiffel Palace irodaház is, amelyhez egyes szakértői vélemények szerint hat-hétmilliárddal kevesebbért is hozzá lehetett volna jutni. Az ellenzék által bírált befektetés volt az is, amikor a jegybank egyik alapítványa oktatási célból hárommilliárd forintért villát vásárolt a Várban.
Hogy pontosan miért gondolják tarthatatlannak az effajta költekezést, továbbá hogy lehetséges-e, illetve szándékukban áll-e megvizsgálni az elmúlt időszak jegybanki vitatott költekezését, arról kérdeztük Nyikos Lászlót. A frissen megválasztott felügyelőbizottsági tag kérdésünkre elmondta, van arra jogi lehetőség, hogy a most megválasztott felügyelőbizottság vizsgálja a jegybank tavaly május óta zajlott gazdálkodását. A törvényi tilalom ugyanis csak az MNB alaptevékenységének ellenőrzését nem engedélyezi számukra, így például a monetáris politikát, árfolyampolitikát nem kritizálhatják. Nyikos László személyes véleménye, hogy vizsgálni is kell a jegybanki költekezést, s reméli, ebben egységes lesz az új fb. Annál is inkább, mert már az előző felügyelőbizottság is kérte a jegybank igazgatóságát, hogy nyilatkozzon, milyen megfontolások álltak a kastélyvásárlások, illetve az egyéb, nem az MNB alaptevékenységébe tartozó kiadások mögött. A felügyelőbizottsági tag érvelése szerint, amennyiben a jegybank veszteséges, akkor az állami költségvetés állja a hiányt. Ha ezt megfordítjuk, akkor fölvetődik, hogy a nyereség is a költségvetést illeti. Azaz annak elköltéséről a tulajdonosnak, azaz az államnak, illetve az állam képviselőjének, az Országgyűlésnek kellene döntenie. Nyikos László szerint jogi felelősség talán nem állapítható meg, de politikai mindenképpen. Kérdésünkre, hogy milyen eszköz van a felügyelőbizottság kezében, Nyikos László kifejtette: egyrészt a reménybeli vizsgálatok eredményéről jelentést készítenek az Országgyűlés számára, s a törvényhozó testület ennek alapján léphet, ha annak szükségét érzi. A nyilvánosságnak hatalmas az ereje, s miután közpénzről van szó, az eredmény közzétételének is komoly hatása lehet. Hogy pontosan mikor dönthet a testület az esetleges vizsgálatról, azt még nem tudni, mert először az elnöki tisztet betöltő Papcsák Ferencnek le kell mondania parlamenti mandátumáról, mert az összeférhetetlen az új funkciójával. Az után össze kell hívni a bizottságot, majd megegyezni az ügyrendben, s csak ezt követően várhatók az érdemi döntések. Erre valószínűleg csak kora ősszel kerülhet sor. Más, frissen megválasztott felügyelőbizottsági tagokat is szerettünk volna megszólaltatni, de nem sikerült elérnünk őket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!