Újabb kihívás előtt a görög mentőcsomag

Az athéni parlament szerdán hoz döntést a polgári törvénykönyv átalakításáról és a bankreform bevezetéséről.

Az euróövezet által meghatározott feladatok közül a következő a bankrendszer talpra állítása és az irányelvek meghatározása lesz, melyek egyike az EU válság utáni banki szabályainak beillesztése a görög jogba. Az irányelv elsődleges célja, hogy biztosítsa: a hitelezők és a részvényesek, nem pedig az adófizetők viselik majd a jövőbeni banki csődök következményeit. A terv elfogadása Athén jogi kötelezettségét képezi.

Görögország volt az Európai Unió azon tizenkét tagállamának egyike, amely lekéste az irányelv nemzeti jogban alkalmazásának 2014. decemberi határidejét. Ide tartozik többek közt Litvánia, Franciaország,  Olaszország és Hollandia is. Az Európai Bizottság az összes érintett országot felszólította a helyzet megoldására, de egyiknek sem kell olyan gyorsan cselekednie, mint Görögországnak.

Ha ezek a törvények elbuknak, Athénnak pénteken újra a három nagy hitelező – az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – elé kell állnia.

Görögország július 20-án megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetését.

A július 20-án lejáró államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró tőkét és 700 millió euró kamatot kell törlesztenie az euróövezeti jegybanknak. A valutaalapnak két részlettel tartozik a görög állam: június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tett eleget.

Görögország egy-három év múlva újabb segélycsomagot kaphat, amely már a gazdaság szerkezeti átalakulását segíti majd – mondta Pesuth Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója az M1-en.

A közgazdász szerint a 85 milliárd eurós segélycsomag jóváhagyásával alapvető biztonságpolitikai döntés megszületett: Görögország az eurózóna tagja marad, ugyanakkor még hiányzik a megfelelő fejlődési, felzárkóztatási modell.

Megjegyezte, hogy a korábbi neoliberális szemléletben kidolgozott intézkedések nem vezetnek eredményre. A EKB és az IMF álláspontja is változni, enyhülni látszik a megszorításokkal kapcsolatban. A megszorításellenes közhangulat az egész unióban jellemzővé válik – tette hozzá. (MTI)