Újabb kihívás előtt a görög mentőcsomag

Az athéni parlament szerdán hoz döntést a polgári törvénykönyv átalakításáról és a bankreform bevezetéséről.

A görög képviselők két olyan törvényről szavaznak, melyek megerősíthetik, de el is lehetetlenítik az ország kilátásait a nemzetközi mentőcsomag megszerzésére – adta hírül a The Guardian. Athén a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalások során hétmilliárd eurós áthidaló kölcsönt kaphat, ám előtte a parlamentnek két igen jelentős intézkedésről, a polgári törvénykönyv átalakításáról és a banki reformról is döntenie kell.

Ezek az intézkedések is a hitelezők követeléseinek részét képezik, és az utolsó akadályt jelenthetik. Az ügyet amit tisztázni kell, mielőtt kezdetét venné a mentőcsomag ütemezése.

A görög kormány szóvivője szerint a tárgyalásokat közvetlenül a szavazás után kezdenék meg azzal a céllal, hogy az egyeztetések véget érhessenek augusztus 20-áig, vagyis addig a napig, amikor Athénnak törlesztenie kell 3,2 milliárd eurót az Európai Központi Banknak.

Három hét zárva tartás után július 20-án kinyitottak a bankok Görögországban, de a tőkekorlátozások túlnyomó része érvényben maradt, és továbbra sincs kereskedés az athéni értéktőzsdén.

Athén belvárosában kora reggel sorokban álltak az emberek a bankfiókok előtt, hogy el tudják intézni a sürgős ügyeiket. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó bankárok kijelentették, hogy nem számítanak nagyobb problémákra, a fiókok készen állnak az ügyfelek kiszolgálására, esetleg a széfbérlők kényszerülhetnek hosszabb várakozásra.

A szerdai szavazás egyben a Sziriza vezette kormány – melyet az utóbbi időben tüntetések és lemondások sora gyengített – próbatétele is lesz.

Alexisz Ciprasz miniszterelnök várhatóan támaszkodhat a három ellenzéki pártra annak érdekében, hogy keresztülvigye az intézkedéseket. Ugyanakkor az első reformcsomag szavazása során, mely a magasabb áfakulcsok bevezetését és a nyugdíjkorhatár emelését is tartalmazta, a miniszterelnök elvesztette a koalíció többségi támogatását – erről az oldalról összesen 39-en tartózkodtak, voksoltak az intézkedés ellen vagy maradtak távol a szavazástól.

A szerdai voksoláson a szavazási arányok megismétlődésére számíthatunk. A polgári törvénykönyv megváltoztatásával egyébként azt kívánják elérni, hogy felgyorsuljanak a bírósági eljárások, valamint csökkenjenek a költségek.

Az euróövezet által meghatározott feladatok közül a következő a bankrendszer talpra állítása és az irányelvek meghatározása lesz, melyek egyike az EU válság utáni banki szabályainak beillesztése a görög jogba. Az irányelv elsődleges célja, hogy biztosítsa: a hitelezők és a részvényesek, nem pedig az adófizetők viselik majd a jövőbeni banki csődök következményeit. A terv elfogadása Athén jogi kötelezettségét képezi.

Görögország volt az Európai Unió azon tizenkét tagállamának egyike, amely lekéste az irányelv nemzeti jogban alkalmazásának 2014. decemberi határidejét. Ide tartozik többek közt Litvánia, Franciaország,  Olaszország és Hollandia is. Az Európai Bizottság az összes érintett országot felszólította a helyzet megoldására, de egyiknek sem kell olyan gyorsan cselekednie, mint Görögországnak.

Ha ezek a törvények elbuknak, Athénnak pénteken újra a három nagy hitelező – az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – elé kell állnia.

Görögország július 20-án megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetését.

A július 20-án lejáró államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró tőkét és 700 millió euró kamatot kell törlesztenie az euróövezeti jegybanknak. A valutaalapnak két részlettel tartozik a görög állam: június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tett eleget.

Görögország egy-három év múlva újabb segélycsomagot kaphat, amely már a gazdaság szerkezeti átalakulását segíti majd – mondta Pesuth Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója az M1-en.

A közgazdász szerint a 85 milliárd eurós segélycsomag jóváhagyásával alapvető biztonságpolitikai döntés megszületett: Görögország az eurózóna tagja marad, ugyanakkor még hiányzik a megfelelő fejlődési, felzárkóztatási modell.

Megjegyezte, hogy a korábbi neoliberális szemléletben kidolgozott intézkedések nem vezetnek eredményre. A EKB és az IMF álláspontja is változni, enyhülni látszik a megszorításokkal kapcsolatban. A megszorításellenes közhangulat az egész unióban jellemzővé válik – tette hozzá. (MTI)