A GDP csapdájában hazánk

Bár a GDP-adatokat nagyban javítja a Mercedes és az Audi, a nemzetgazdaság felvirágoztatásából csak szerényen veszi ki részét.

Bár a Magyarországon ténykedő autógyárak rendkívül nagy mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermék, a GDP növekedéséhez, a kormány, az Európai Unió, s a nemzetközi hitelezők számára meghatározóként kezelt mutató nem sokat árul el arról, hogy a konszernek ténylegesen milyen mértékben veszik ki részüket a magyar gazdaság és az életszínvonal felzárkóztatásából. Az eddigi tapasztalatok szerint nem nagyon: az utóbbi napokban élénk sajtóvisszhangja volt annak, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 20 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonos német Daimler AG-nek, ami a gyár teljes tavalyi hasznának felel meg.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a 2012 óta termelő magyar leányvállalatból eddig összesen 33 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok, az első évi nyereség fele – mintegy 13 milliárd forint – ugyanis szintén osztalék formájában távozott az országból. Ez az összeg meghaladja az eddig befektetett pénz 10 százalékát. A csillagos márkát azonban bőven túlszárnyalja a haszon kivitelében az Audi Hungaria Motor Kft.: a szintén német Audi AG tulajdonában lévő győri leányvállalat 2012-ben 900 milliárd, az idén pedig 3 milliárd forint osztalékot utalt át a tulajdonosi bankszámlákra.

Ezen összegek tehát – jóllehet javították a magyar GDP-t, amelynek negyedét az autóipar adja – a nemzetgazdaság helyzetén érdemben nem segítenek. A kormánnyal stratégiai megállapodásokat is kötött cégek magatartásának egyébiránt kedvez a gyenge lábakon álló hazai gazdasági helyzet: az Orbán-kormány egyik fő célja a növekedés feltornászása, szinten tartása mellett ugyanis épp az, hogy javítson az egyébként igen cudar foglalkoztatási mutatókon.

Szintén a multik pozícióját erősíti, hogy közvetlen befolyással vannak a GDP-re; ha a „vállalkozói klíma” romlása esetén visszafognák termelésüket, az azonnal meglátszana a mutatón, valamint az annak függvényében megállapított államadóssági és államháztartási arányszámokon. Ez pedig rontaná az ország külső finanszírozási feltételeit. Azaz nem túlzás kiszolgáltatott helyzetről beszélni.
Mint ismeretes, a Mercedes 2008-ban jelentette be, hogy Kecskeméten hozza létre új gyárát, a Gyurcsány-kormány 30 milliárd forinttal támogatta a céget.

A 2012-ben indult termelés folyamatosan növekszik, jelenleg négyezren dolgoznak az üzemben, három műszakban. Nem hivatalos információk szerint a gyár dolgozóinak többsége bruttó 200 ezer forint körüli összeget – 670 eurót – keres havonta, ami töredéke az azonos munkát végző német Mercedes-dolgozókénak. A vállalat egyébiránt működése óta összesen 200 millió forint társasági adót fizetett, míg Kecskemét városának ötmillió euró, azaz mintegy másfél milliárd forint támogatást adott.

Az Audival is bőkezűen bánik a kabinet: a társaság 2011-ben 45 milliárd forintnyi – az unió által is vizsgált – állami támogatást kapott. (Matolcsy György még gazdasági miniszterként mindössze 11,2 milliárd forintos támogatásról beszélt, a négyszer nagyobb összegre a brüsszeli ellenőrzés során derült fény.) 2014-ben aztán újabb, 1,75 milliárdos apanázs érkezett karosszéria- és lakkozóüzemre, míg képzési támogatásként 330 millió, oktatási központ létrehozására pedig 335 millió forintot utalt át az állam. Részint az ezen támogatások révén létrejött beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy az Audi mentesüljön a társasági adó fizetése alól 2014-ben.
Ugyanakkor jó hír, hogy az Audi időközben 1800 fővel, 11 ezresre bővítette munkaerő-állományát. A társaság egyébiránt 1993-ban vetette meg lábát Győrben, azóta összesen 6,75 milliárd eurót – mai áron számolva mintegy 2000 milliárd forintot – ruházott be hazánkban, magyarán csak az elmúlt néhány évben a befektetés közel fele megtérült.

A gyártók magatartásával kapcsolatban Róna Péter közgazdász lapunknak korábban kifejtette: a multinacionális cégek nem érdekeltek abban, hogy az olcsó munkaerővel megtermelt hasznot itthon kamatoztassák. – A kormánynak a stratégiai megállapodások megkötésekor volna mozgástere arra, hogy a partnerül fogadott multikat rávegye, a hasznot legalább részben itthon fektessék be. Jogos igény, hogy a támogatásokért cserébe a cégek ugyanazt a magatartást folytassák itt, mint otthon – fogalmazott Róna Péter.