Annika Breidthardt, az Európai Bizottság szóvivője szerdán azt mondta, hogy a görög segélycsomag kedden még megoldatlan kérdéseit szerdára tisztázták. „Minden részlet kidolgozva és egyeztetve, és még délután az euróövezet pénzügyi illetékesei telekonferenciát tartanak” – mondta. Hozzátette: az euróövezet pénzügyminiszterei várhatóan pénteken tárgyalnak a mentőcsomagról.
A görög kormány eközben a parlament elé terjesztette a hároméves segélycsomaggal kapcsolatos törvénytervezetet jóváhagyásra. Szerdán a szakbizottságok tárgyalják meg a javaslatot, és valószínűleg csütörtök este szavaz a parlament. Amennyiben a görög parlament rábólint a megállapodásra, pénteken összeülhetnek az euróövezet pénzügyminiszterei.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurogroup elnöke ugyanakkor szerdán késő délután bejelentette, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei pénteken biztosan összeülnek, hogy döntsenek a görög mentőcsomagról. Az ülést Brüsszelben tartják délután háromkor.
A német pénzügyminisztérium szerint vannak ugyan nyitott kérdések, de ennek ellenére Berlin nem akadályozza meg a segélycsomag elfogadtatását. A minisztérium szóvivője „rossznak” minősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint Németország elutasítja a segélycsomag elfogadását néhány, számára nem egyértelmű pont miatt.
A Bild című német lap online kiadása uniós forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, a német pénzügyminisztérium elemzése szerint a megállapodás csaknem minden eleme visszalépést jelent a júliusi rendkívüli euróövezeti csúcstalálkozón hozott döntésekhez képest, és csupán a munkaerőpiac liberalizációjáról, a nyugdíjreformról és a pénzügyi rendszer megerősítéséről szóló elemek mutatnak „jelentős egyezést” a brüsszeli csúcs döntéseivel.
A Die Welt című laphoz is eljutott elemzés szerint Berlinnek három fő kifogása van: bizonytalan, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csatlakozik-e az új mentőprogramhoz; nem látható, hogy miként lehet biztosítani a görög államadósság fenntarthatóságát; és az sem világos, hogy gyorsan felállítható-e a tervezett privatizációs vagyonkezelő alap. A lapnak kormányzati források azt mondták: „megállapodást szeretnénk, mert mi is elismerjük, hogy Athén tett erőfeszítéseket, de még egy sor fontos kérdést tisztázni kell ahhoz, hogy a megállapodással kiállhassunk a Bundestag (a törvényhozás alsóháza) elé”.
A Reuters által megszerzett 29 oldalas megállapodás-tervezet szerint Görögországnak gyors ütemben kell privatizálnia kikötőit, regionális repülőtereit és az elektromos hálózatot.
A dokumentumból az is kiderül továbbá, hogy a hitelezők korábbi elképzelésével ellentétben Görögországnak nem azonnal, csak a jövő év márciusa után kell felállítania azt az 50 milliárd euró vagyont kezelő független vagyonkezelő alapot, amely az összeg háromnegyedét a bankok feltőkésítésére és adósságcsökkentésre fordítja.
A Reuters úgy értesült egy név nélkül nyilatkozó EU-illetékestől, hogy a hitelért vállalt kötelezettségek végrehajtásának első felülvizsgálata októberben lesz.
