Egyes szakértők szerint az államnak a valóságban egyetlen köbméter saját gáztartaléka sincs. A szőregi biztonsági tárolóban lévő mintegy 900 millió köbméter vészhelyzeti tartalékot ugyanis a gázpiaci szereplők költségén készletezték be. A kereskedelmi tárolókban hozzávetőleg 4,4 milliárd köbméter gáz lenne elhelyezhető, de vélhetően a jelenleg bennük lévő gázmennyiség sem az államé. A háztartásokat kiszolgáló cégeket ugyanis arra kötelezte a kabinet, hogy a lakossági gázigények 60 százalékát tároltassák be a fűtési idény előtt. Vagyis a betárolt gáz zöme még jövőre a lakossági piacot az állami Főgáznak átadó német E.ON, a francia GDF és az olasz Eni birtokában van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata értelmében ugyanis a nemzeti közműszolgáltatás részeként működő társaság, vagyis a Főgáz a piacról távozó az E.ON Energiaszolgáltató Kft. több mint 600 ezer ügyfelét csak 2016. január 1-jétől, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. 750 ezret meghaladó mennyiségű fogyasztóját pedig legkésőbb 2016. július 1-jétől veszi át. Míg a Tigáz Zrt. 1,2 millió ügyfele 2016. október 1-jéig kerül át a Főgázhoz, amely így a jövő év végére már 3,3 millió földgázfogyasztót lát el, s ezzel a teljes magyar lakosság földgázszolgáltatójává válik. Ez pedig azt jelenti, hogy idén még nem, de jövőre már a Főgáznak kell előre betároltatnia a lakossági gázigények 60 százalékát. Ez pedig a mostani ezer köbméterenként hozzávetőleg 240 dolláros árakkal számolva is több mint 200 milliárd forint költséget jelent majd.
Elemzők szerint a helyzet további furcsasága, hogy a tavasszal nyilvánosságra került hírek szerint az orosz Gazprom idén már nem csupán 700 millió köbméter földgázt tároltatna be a hazai befogadóállomásokon, mint tavaly, hanem másfél milliárdot. Méghozzá úgy, hogy garanciát kérne arra, hogy a Magyarországon tárolt gázkészletét nem lehet eladni ellenőrizetlenül harmadik félnek, például Ukrajnának, de a magyar igények kielégítésre sem lehet felhasználni az Oroszország által nálunk tárolt gázt.
