Ennek a mennyiségnek azonban csak a töredéke van a hazai tárolókba pumpálva – nyilatkozta lapunknak az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila annak kapcsán beszélt erről, hogy a Napi.hu a Gas Infrastructure Europe (GIE) nevű európai gázipari szervezet adataira alapozva közölte: a magyar tárolók feltöltöttsége jelenleg 35 százalékos.
Az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a birtokában lévő egykori E.ON-tulajdonú földgáztárolók feltöltését elvileg már áprilisban megkezdte. A valóságban azonban alig csurran-cseppen némi gáz az orosz vezetékekből, így a tárolók töltése lassan zajlik – erősítették meg a hírt lapunknak szakértők.
Amint arról beszámoltunk: szinte egész Európa gázvásárlási lázban ég, mert jelenleg mintegy harmadával olcsóbb az orosz gáz, mint az év elején volt. A gázárak ugyanis hozzávetőleg hathavi késéssel követik az olajét, ezért júliusban a vásárlók a hordónkénti 45-50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek. Magyarországot viszont nem ragadta magával az európai földgáz-beszerzési hevület. Országunk ugyanis idén júliusban csaknem ugyanannyi – vagyis napi 15-16 millió köbméter – orosz gázt hozott be, mint egy évvel korábban, amikor szintén alig-alig zajlott a gázkészletek feltöltése. Annak ellenére, hogy az évtizedes gázpiaci gyakorlat szerint a tárolókat április és október között, ezen időn belül is a legintenzívebben nyáron töltik fel, hogy a télen jelentkező fogyasztási csúcsot részben abból elégítsék ki.
A GIE adatai szerint jelenleg 2,25 milliárd köbméternyi gáz van a magyar tárolókban, ami a napi 8–14 millió köbméterrel gyarapodik. A töltöttség így 35 százalékon áll, miközben a hasonló kapacitású Ausztriában ez az arány 54, Csehországban 75, Szlovákiában 54 százalék.
Tavaly ilyenkor már 3,13 milliárd köbméter volt a töltöttség, vagyis mintegy 900 millió köbméterrel magasabb, mint most. Tavaly a csúcson 4,5 milliárd köbméter gázt tartalékoltak a hazai tározók. Az MVM korábban az április–októberi időszakot jelölte meg, mint a feltöltés idejét, vagyis a 100 százalékhoz bő két hónap alatt kellene kétszer annyit betárolni, mint amennyit 4-5 hónap alatt sikerült. Az ország teljes éves gázfogyasztása egyébként nyolc-tízmilliárd köbméter körül van, ennek mintegy 70 százaléka télen fogy el. A lakossági felhasználás évi 4–4,5 milliárd köbméter.
Egyes szakértők szerint az államnak a valóságban egyetlen köbméter saját gáztartaléka sincs. A szőregi biztonsági tárolóban lévő mintegy 900 millió köbméter vészhelyzeti tartalékot ugyanis a gázpiaci szereplők költségén készletezték be. A kereskedelmi tárolókban hozzávetőleg 4,4 milliárd köbméter gáz lenne elhelyezhető, de vélhetően a jelenleg bennük lévő gázmennyiség sem az államé. A háztartásokat kiszolgáló cégeket ugyanis arra kötelezte a kabinet, hogy a lakossági gázigények 60 százalékát tároltassák be a fűtési idény előtt. Vagyis a betárolt gáz zöme még jövőre a lakossági piacot az állami Főgáznak átadó német E.ON, a francia GDF és az olasz Eni birtokában van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata értelmében ugyanis a nemzeti közműszolgáltatás részeként működő társaság, vagyis a Főgáz a piacról távozó az E.ON Energiaszolgáltató Kft. több mint 600 ezer ügyfelét csak 2016. január 1-jétől, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. 750 ezret meghaladó mennyiségű fogyasztóját pedig legkésőbb 2016. július 1-jétől veszi át. Míg a Tigáz Zrt. 1,2 millió ügyfele 2016. október 1-jéig kerül át a Főgázhoz, amely így a jövő év végére már 3,3 millió földgázfogyasztót lát el, s ezzel a teljes magyar lakosság földgázszolgáltatójává válik. Ez pedig azt jelenti, hogy idén még nem, de jövőre már a Főgáznak kell előre betároltatnia a lakossági gázigények 60 százalékát. Ez pedig a mostani ezer köbméterenként hozzávetőleg 240 dolláros árakkal számolva is több mint 200 milliárd forint költséget jelent majd.
Elemzők szerint a helyzet további furcsasága, hogy a tavasszal nyilvánosságra került hírek szerint az orosz Gazprom idén már nem csupán 700 millió köbméter földgázt tároltatna be a hazai befogadóállomásokon, mint tavaly, hanem másfél milliárdot. Méghozzá úgy, hogy garanciát kérne arra, hogy a Magyarországon tárolt gázkészletét nem lehet eladni ellenőrizetlenül harmadik félnek, például Ukrajnának, de a magyar igények kielégítésre sem lehet felhasználni az Oroszország által nálunk tárolt gázt.
