Olcsóbb lehet a cigi

Nem várt következményekkel járhat a márkasemleges, egységes csomagolású cigarettásdobozok bevezetése.

A New South Wales Cancer Institute 2014-es felmérése szerint például a megkérdezettek 60 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy a képes figyelmeztetések miatt szokik le a dohányzásról, ami 7 százalékpontos emelkedés 2012-höz és az egységes csomagolás bevezetéséhez képest.

Tóth Attila, a hazánkban két gyárat és év végére már mintegy hétszáz főt foglalkoztató BAT Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője úgy vélekedik, érdemes lenne várni az intézkedésekkel, ugyanis egyrészt van egy trafikrendszerünk, ami a világon egyedülálló abból a szempontból, hogy a trafikokban a dohánytermékek a 18 éven aluliaktól el vannak zárva. A legveszélyeztetettebb réteg így be sem mehet a dohányboltokba, még csak nem is láthatja a terméket.

Emellett a kormány megtiltotta a közforgalmú intézményekben a dohányzást, amivel megint csak korlátozzák azokat a lehetőségeket, ahol egy fiatalkorú találkozhat a dohánytermékekkel. Továbbá 2016 májusától csak olyan cigarettásdobozt lehet majd forgalomba hozni, amelynek mindkét oldalának 65-65 százalékán képes figyelmeztetés, a keskenyebb oldalakon pedig 50-50 százaléknyi felületen szöveges figyelmeztetés lesz.

„Ez olyan három intézkedés, amivel a magyar kormánynak nem kell szégyenkeznie egészségvédelmi fronton, épp ellenkezőleg: példát mutatott Európa számos országa számára” – hangsúlyozta Tóth Attila, aki szerint mindez egy jó kombináció, mert lehetővé teszi, hogy a dohánygyártók a trafikokban versenyezzenek egymással. A szakember szerint hasznosabb lenne, ha kivárnák azt az időt, mire tapasztalhatók lesznek ennek az intézkedéscsomagnak a hatásai, és csak az elemzések birtokában vezetnék be az egységes csomagolást, amennyiben indokolt. Tóth Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy ma még nagyon kevés a tapasztalat a márkasemleges csomagolással kapcsolatban, hiszen ez még csak Ausztráliában működik.

Portálunk a lehetséges árváltozással kapcsolatban felkereste a Magyar Márkaszövetség főtitkárát, Fekete Zoltánt, aki jelezte: a szervezet támogatja a dohányzás visszaszorításához fűződő egészségügyi célokat. Kiemelte: a magyar kormány már eddig is komoly lépéseket tett ezen a téren, gondoljunk csak a nemdohányzók védelméről szóló szabályozásra, a dohánytermékek reklámozásának tilalmára vagy az Európában egyedülállóan zárt, kontrollált és biztonságos elosztási rendszerre. Véleménye szerint az utóbbi, vagyis a nemzeti dohányboltok rendszere a legalkalmasabb eszköz arra is, hogy a fiatalkorúak egyáltalán ne juthassanak dohánytermékhez, ne is szokhassanak rá a dohányzásra.

„Ugyanakkor a dohánytermékek egyen csomagolásának terve jelenleg kicsit ugrásnak tűnik a sötétbe” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a konkrét kormányzati előterjesztés ismeretének hiányában egyelőre sok a kérdőjel, egy ilyen korlátozásnak ugyanis komoly jogi, gazdasági, adózási és fogyasztóvédelmi negatív hatásai is lehetnek. Éppen ezért célszerű lenne a témában korrekt szakmai és társadalmi konzultációt lefolytatni, és mérlegelendő, hogy a feltételezett pozitív egészségügyi hatások elérésére vajon valóban az egyen csomagolás bevezetése lenne-e a megfelelő jogpolitikai eszköz.

Fekete Zoltán emlékeztetett, hogy minden termék, így a dohánytermékek csomagolásának is az alapvető funkciója a fogyasztói tájékoztatás és a gyártói beazonosíthatóság. Ha a fogyasztó nem vagy nagyon nehezen tud különbséget tenni az egyes termékek között, akkor alig marad eszköze a jól informált, tudatos vásárlási döntéshez: saját korábbi tapasztalata mellett – a reklámozás, a fogyasztói tájékoztatás hiányában – szinte kizárólag a termék ára lesz az iránymutató. Ez a gyakorlatban mindig árversenyhez vezet, amit a versenyjog és a közgazdaság-tudomány amúgy jó dolognak tart – de biztosan nem a dohánytermékek piacán.

„Nem valószínű, hogy a dohányzás visszaszorítására tett hazai kormányzati intézkedések hatását segítené, ha esetleg drasztikusan csökkenne a cigaretta ára és ezzel szélesebb körben lenne elérhető” – tette hozzá a szakember.

Továbbá, ha a gyártó nem tudja a piaci versenyben megkülönböztetni magát, nem tudja innovációit, termékfejlesztéseit kommunikálni a csomagoláson, akkor kizárólag az alacsony árral tud kitűnni, ami ismét csak a piaci árháború kirobbanásához vezet, annak minden lehetséges negatív következményével – véli a márkaszövetség főtitkára.

Ez elsősorban a kisebb, nem túl tőkeerős hazai gyártókat és forgalmazókat érintheti kedvezőtlenül. Ha egy ilyen cég szeretne előállni egy új termékkel – amely például ellenőrzött módon, fenntartható gazdálkodásból származik és még alacsonyabb a kátránytartalma is –, és ezeket a jellemzőket nem tudja megjeleníteni a csomagoláson, kizárólag a termék neve és az ára fog számítani. Ilyenkor valószínűleg jobban teszi, ha bele sem vág a fejlesztésekbe. Vagyis versenyjogi szempontból is aggályos lehet, hogy a kötelező egyen csomagolás egyben piacra jutási korlátként is értelmezhető.

A szakember kiemelte, hogy a fogyasztók a világon mindenütt a pénztárcájukkal szavaznak, és két azonos vagy nagyon hasonló termék közül szinte mindig az olcsóbbat választják. Ilyen jelenség tapasztalható az élelmiszereknél, a kozmetikumoknál, de a vegyi áruknál is a gyártói és a kereskedelmi márkák közötti folyamatos háborúban.

Gyakori, hogy a multinacionális üzletláncok saját, olcsóbb kereskedelmi márkáikat olyan csomagolással teszik ki a polcra, mely a jól ismert, sokat reklámozott, erős gyártói márkákét utánozza, hasonló névvel, tipográfiával, csomagolási színvilággal, ráadásul gondosan egymás mellé kihelyezve a kétféle terméket. Ilyenkor a fogyasztó megzavarodik, és jó eséllyel az „olyan, mintha” terméket választja, mert annak alacsonyabb az ára. Ha azután esetleg csalódik is a választásában, mert az olcsóbbnak például rosszabb volt az íze, akkor vásárlási döntését hajlamos utólag „megideologizálni”, helyesnek feltüntetni.