Jövő év májusától léphet hatályba az a rendelkezés, amely egységes csomagolást ír elő a dohánytermékek számára – derül ki abból a rendeletmódosítási tervezetből, amely azonos külsőt írna elő a dohánytermékek csomagolására. A módosítás alapján a cigarettán, a fogyasztási dohányon és a vízipipadohányon kombinált egészségvédő figyelmeztetést kell feltüntetni, ennek mérete a cigarettás dobozon 44x55 milliméter, és márkanév, valamint logó nem helyezhető el fölé.
Elsőként Ausztrália vezette be 2012 decemberében azt a rendelkezést, melynek értelmében a dohányipari cégek nem tehetnek a cigarettásdobozra logót, képet, színeket vagy promóciós szöveget.
Ez évben a British Medical Journal egy kutatást jelentetett meg, miszerint az egyforma olívazöld csomagokban, jól látható márkajelzések nélkül forgalmazott cigaretták, amelyek dobozán a dohányzás veszélyeire figyelmeztető feliratok és elrettentő fotók kapják a legnagyobb helyet, csökkentik a dohányzás iránti vágyat. A tanulmány szerint a dohányosok 27 százaléka állította, hogy az új csomagolás miatt próbált meg leszokni.
Ezt követően Franciaország is elrendelte a cigaretták márkasemleges csomagolását, itt a cigarettásdobozok egységesek lesznek, egyforma formájuk, méretük, színük lesz, és a dobozokon olvasható feliratok egyforma tipográfiával fognak készülni.
Végül júliusban tíz állam, köztük Magyarország Párizsban megállapodott, hogy aktív szerepet vállalnak a márkasemleges cigarettacsomagok népszerűsítésében. Az aláírók ezzel a dohányzás népszerűségét kívánják csökkenteni, elsősorban a fiatalok és a nők körében. Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára az esemény után azt nyilatkozta, hogy Magyarország már 2016 májusától bevezetni tervezi a cigarettákra vonatkozó egységes csomagolást, és további intézkedéseket is fontolgat annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is úttörő szerepet játsszon a dohányiparral szembeni harcában.
Nem ilyen lelkesek a hazai dohányipari szereplők. Iparági források szerint a dohányipari cégek elsősorban azért ellenzik az egységes csomagolást, mert nem látják bizonyítottnak, hogy tényleges előnyökkel járna ez a fogyasztáscsökkenés tekintetében. Ugyanis Ausztráliában is vegyesek a hatások, így például vannak olyan felmérések, miszerint nem csökkent érdemben a fogyasztás, a feketekereskedelem szerepe ezzel megnőtt, továbbá arról, hogy a fogyasztók nem feltétlenül emiatt szoknak le a dohányzásról.
A New South Wales Cancer Institute 2014-es felmérése szerint például a megkérdezettek 60 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy a képes figyelmeztetések miatt szokik le a dohányzásról, ami 7 százalékpontos emelkedés 2012-höz és az egységes csomagolás bevezetéséhez képest.
Tóth Attila, a hazánkban két gyárat és év végére már mintegy hétszáz főt foglalkoztató BAT Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője úgy vélekedik, érdemes lenne várni az intézkedésekkel, ugyanis egyrészt van egy trafikrendszerünk, ami a világon egyedülálló abból a szempontból, hogy a trafikokban a dohánytermékek a 18 éven aluliaktól el vannak zárva. A legveszélyeztetettebb réteg így be sem mehet a dohányboltokba, még csak nem is láthatja a terméket.
Emellett a kormány megtiltotta a közforgalmú intézményekben a dohányzást, amivel megint csak korlátozzák azokat a lehetőségeket, ahol egy fiatalkorú találkozhat a dohánytermékekkel. Továbbá 2016 májusától csak olyan cigarettásdobozt lehet majd forgalomba hozni, amelynek mindkét oldalának 65-65 százalékán képes figyelmeztetés, a keskenyebb oldalakon pedig 50-50 százaléknyi felületen szöveges figyelmeztetés lesz.
„Ez olyan három intézkedés, amivel a magyar kormánynak nem kell szégyenkeznie egészségvédelmi fronton, épp ellenkezőleg: példát mutatott Európa számos országa számára” – hangsúlyozta Tóth Attila, aki szerint mindez egy jó kombináció, mert lehetővé teszi, hogy a dohánygyártók a trafikokban versenyezzenek egymással. A szakember szerint hasznosabb lenne, ha kivárnák azt az időt, mire tapasztalhatók lesznek ennek az intézkedéscsomagnak a hatásai, és csak az elemzések birtokában vezetnék be az egységes csomagolást, amennyiben indokolt. Tóth Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy ma még nagyon kevés a tapasztalat a márkasemleges csomagolással kapcsolatban, hiszen ez még csak Ausztráliában működik.
Portálunk a lehetséges árváltozással kapcsolatban felkereste a Magyar Márkaszövetség főtitkárát, Fekete Zoltánt, aki jelezte: a szervezet támogatja a dohányzás visszaszorításához fűződő egészségügyi célokat. Kiemelte: a magyar kormány már eddig is komoly lépéseket tett ezen a téren, gondoljunk csak a nemdohányzók védelméről szóló szabályozásra, a dohánytermékek reklámozásának tilalmára vagy az Európában egyedülállóan zárt, kontrollált és biztonságos elosztási rendszerre. Véleménye szerint az utóbbi, vagyis a nemzeti dohányboltok rendszere a legalkalmasabb eszköz arra is, hogy a fiatalkorúak egyáltalán ne juthassanak dohánytermékhez, ne is szokhassanak rá a dohányzásra.
„Ugyanakkor a dohánytermékek egyen csomagolásának terve jelenleg kicsit ugrásnak tűnik a sötétbe” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a konkrét kormányzati előterjesztés ismeretének hiányában egyelőre sok a kérdőjel, egy ilyen korlátozásnak ugyanis komoly jogi, gazdasági, adózási és fogyasztóvédelmi negatív hatásai is lehetnek. Éppen ezért célszerű lenne a témában korrekt szakmai és társadalmi konzultációt lefolytatni, és mérlegelendő, hogy a feltételezett pozitív egészségügyi hatások elérésére vajon valóban az egyen csomagolás bevezetése lenne-e a megfelelő jogpolitikai eszköz.
Fekete Zoltán emlékeztetett, hogy minden termék, így a dohánytermékek csomagolásának is az alapvető funkciója a fogyasztói tájékoztatás és a gyártói beazonosíthatóság. Ha a fogyasztó nem vagy nagyon nehezen tud különbséget tenni az egyes termékek között, akkor alig marad eszköze a jól informált, tudatos vásárlási döntéshez: saját korábbi tapasztalata mellett – a reklámozás, a fogyasztói tájékoztatás hiányában – szinte kizárólag a termék ára lesz az iránymutató. Ez a gyakorlatban mindig árversenyhez vezet, amit a versenyjog és a közgazdaság-tudomány amúgy jó dolognak tart – de biztosan nem a dohánytermékek piacán.
„Nem valószínű, hogy a dohányzás visszaszorítására tett hazai kormányzati intézkedések hatását segítené, ha esetleg drasztikusan csökkenne a cigaretta ára és ezzel szélesebb körben lenne elérhető” – tette hozzá a szakember.
Továbbá, ha a gyártó nem tudja a piaci versenyben megkülönböztetni magát, nem tudja innovációit, termékfejlesztéseit kommunikálni a csomagoláson, akkor kizárólag az alacsony árral tud kitűnni, ami ismét csak a piaci árháború kirobbanásához vezet, annak minden lehetséges negatív következményével – véli a márkaszövetség főtitkára.
Ez elsősorban a kisebb, nem túl tőkeerős hazai gyártókat és forgalmazókat érintheti kedvezőtlenül. Ha egy ilyen cég szeretne előállni egy új termékkel – amely például ellenőrzött módon, fenntartható gazdálkodásból származik és még alacsonyabb a kátránytartalma is –, és ezeket a jellemzőket nem tudja megjeleníteni a csomagoláson, kizárólag a termék neve és az ára fog számítani. Ilyenkor valószínűleg jobban teszi, ha bele sem vág a fejlesztésekbe. Vagyis versenyjogi szempontból is aggályos lehet, hogy a kötelező egyen csomagolás egyben piacra jutási korlátként is értelmezhető.
A szakember kiemelte, hogy a fogyasztók a világon mindenütt a pénztárcájukkal szavaznak, és két azonos vagy nagyon hasonló termék közül szinte mindig az olcsóbbat választják. Ilyen jelenség tapasztalható az élelmiszereknél, a kozmetikumoknál, de a vegyi áruknál is a gyártói és a kereskedelmi márkák közötti folyamatos háborúban.
Gyakori, hogy a multinacionális üzletláncok saját, olcsóbb kereskedelmi márkáikat olyan csomagolással teszik ki a polcra, mely a jól ismert, sokat reklámozott, erős gyártói márkákét utánozza, hasonló névvel, tipográfiával, csomagolási színvilággal, ráadásul gondosan egymás mellé kihelyezve a kétféle terméket. Ilyenkor a fogyasztó megzavarodik, és jó eséllyel az „olyan, mintha” terméket választja, mert annak alacsonyabb az ára. Ha azután esetleg csalódik is a választásában, mert az olcsóbbnak például rosszabb volt az íze, akkor vásárlási döntését hajlamos utólag „megideologizálni”, helyesnek feltüntetni.
