Orbán Viktor az utóbbi hónapokban többször is kijelentette: Magyarország egyetlen fillért sem veszíthet el a 2007–2013-as uniós ciklus pályázati pénzeiből, a kormányfő szavainak a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is jó néhányszor nyomatékot adott. A fejlesztési források felhasználására 2015 decemberéig van lehetőség, a tízszázalékos tagországi túlvállalásnak köszönhetően több mint kilencezermilliárd forint állt rendelkezésünkre.
A Széchenyi 2020 pályázati információs oldal tegnapi adatai szerint hazánk eddig 7875 milliárd forintnyi EU-s pénzt hívott le, de a cél a száz százalék. Ennek elérését a Környezet és energia operatív program (Keop) keretében betervezett beruházások tehetik lehetetlenné, mert több száz idetartozó projekt jelentős késésben van, illetve jó eséllyel már nem is valósulhat meg. A döntő többségük a közszférához köthető, jellemzően közbeszerzési vagy kivitelezési problémák miatt nem tudják tartani a határidőket, főként nagy infrastrukturális, leginkább környezeti, közlekedési és humán fejlesztésekről van szó. Amikor egy adott területen már végképp veszni látszik több uniós projekt, a kormány úgynevezett visszahulló forrásokat felszabadítva új kiírásokat jelentet meg.
Nem kevesebb, mint 57 milliárd forint szabadult fel így a Keop-ban, ennek elköltésére írták ki a középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztését. A kiírásnak köszönhetően megsokasodhatnak a felállványozott középületek, ugyanis 150 millió forintos összeghatárig a költségek teljes mértékben elszámolhatók, ezek mind vissza nem térítendő források. Úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról, tehát meghívásos közbeszerzésről lévén szó, a kormányhatározat megjelenésével ismertetett 381 önkormányzati projektre kell az érintett helyhatóságoknak az augusztus 31-i határidőig pályázatot benyújtani. A pénz épülethatároló szerkezetek és nyílászárók felújítására, illetve cseréje fordítható, a legtöbb esetben bölcsőde, óvoda, iskola, művelődési ház, egészségügyi és szociális intézmény az érintett.
